Az Almagyar utca 13. szám alatt álló Hauser–Bodnár-ház Eger 18. századi polgári építészetének értékes emléke. Története több mint 270 évre nyúlik vissza, és egy olyan egri család- és ipartörténeti világot idéz fel, amelyben mészárosok, rézművesek, ötvösök és pékmesterek követték egymást. Az épület mai elnevezése két egykori tulajdonos nevét őrzi, de a telek múltja ennél jóval több érdekességet tartogat.
Faul Gáspár házától Hauser Mihály otthonáig
A telek történetének első ismert adata 1755-ből származik. Ebben az évben Faul Gáspár mészáros háza állt itt. Faul 1759-ben bekövetkezett halála után özvegye, Filfi Anna Hauser Mihály egri rézműves és ötvösmester felesége lett.
Hauser Mihály a 18. századi egri kézművesség egyik jelentős alakja volt. Nem egyszerűen lakóházként használta a megszerzett ingatlant: a telken belül újabb házat építtetett, és a szomszédos, Fogt lakatos örököseinek tulajdonában álló házat is megvásárolta.
A korabeli adatok szerint a hátulsó ház 600 forintba került, a szomszédos ingatlanért pedig 500 forintot fizettek. Hauser halálakor a két házból álló ingatlan értékét 2045 forintra becsülték. Ez különösen érdekes adat, mert a korabeli értékbecslés már a mai épületegyüttes elődjének jelentőségét mutatja.
Hauser Mihály nemcsak az ingatlan történetében hagyott nyomot. Az egri és környékbeli templomok számára aranyozott vörösréz liturgikus tárgyakat, úrmutatókat és kelyheket készített. Az 1753-as adatok szerint Barkóczy püspök rezidenciájának munkálataiban is részt vett. Később az egri püspöki székhely konyhai felszereléseinek javításával, cinezésével, valamint a ferencesek számára végzett munkákkal is kapcsolatba került.
Pékmesterek és családok egymás után
Hauser Mihály halála után a ház tulajdonjoga családi öröklés útján változott. Filfi Anna korábbi házasságából született lánya, Faul Teréz örökölte az ingatlant, aki Lincz János káptalani molnár felesége lett. A ház 1771 és 1793 között Lincz János nevén szerepelt.
Lányuk, Jozefa Bajer József pékmesterhez ment feleségül. Ezzel újabb hosszú időszak kezdődött az épület történetében: a Bajer család 1793 és 1840 között birtokolta a házat. A családi öröklést követően 1845 és 1903 között Böck János pékmester volt az ingatlan tulajdonosa.
A pékmesterek jelenléte nem pusztán a tulajdonosok foglalkozásából következtethető ki. A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti feldolgozása szerint az épület bal oldali földszinti helyisége feltehetően már a Bajer család idejétől pékségként működött, és ez a tevékenység valószínűleg egészen 1940-ig fennmaradt.
A ház neve végül a Bodnár család révén vált ismertté. Az ingatlan 1918 és 1940 között volt a család tulajdonában. A műemléki elnevezés tehát nem az épület teljes tulajdonosi történetét foglalja össze, hanem annak egyik későbbi, meghatározó időszakát őrzi.
Rokokó homlokzat és különleges alaprajz
A Hauser–Bodnár-ház a 18. század második felének egri polgári építészetét képviseli. A mai épület kialakulása több építési periódushoz kapcsolódik, építése az 1755-ös adatoktól követhető, mai formáját pedig az 1770 körüli időszakhoz kötik.
Az egyemeletes, U alaprajzú, zártsorú beépítésű lakóház provinciális rokokó stílusú. Az utcai épületszárnyhoz két, az udvar felé merőleges szárny csatlakozik. Ez az alaprajzi kialakítás jól mutatja, hogyan szervezték meg a korabeli polgári lakóházak belső tereit.
A homlokzat egyik különleges eleme a kosáríves kapu, amelynek zárókövét gazdag rokokó faragvány díszíti. A díszkeretben rózsaszál motívum látható. Az ablakok kőkeretesek, szegmensíves kialakításúak, felső ívükben szintén rokokó díszítéssel.
Az épület enyhén kiugró középrizalitja, párkányai és homlokzati tagolása a korszak építészeti megoldásait idézik. A nyílászárók között 18–19. századi darabok is fennmaradtak.
A belső kialakítás szintén értékes építészeti részleteket őriz. A földszinti helyiségek és a kapualj csehboltozatosak, az emeleti terek síkfödémesek. Az udvari homlokzat emeletén nyitott tornác és függőfolyosó található.
Egy régi konyha különleges megoldása
Az épület egyik érdekes belső részlete a korábbi konyha, amelyet a régi leírások caldariumos, vagyis fűtőkamrás helyiségként említenek.
A helyiség az üzletből és a kapualj felől is megközelíthető volt. A történeti építészeti feldolgozás szerint elképzelhető, hogy ez a tér egy korábbi, földszintes épület része volt, amelyet az emeletes lakóház kialakításakor megtartottak.
A fűtőkamrás megoldás nem volt egyedülálló Egerben: más, hasonló korú polgárházaknál is megfigyelhető. Ez a részlet arra is rávilágít, hogy az épületek mai formája gyakran több, egymásra épülő építési korszak emlékét őrzi.
Pékség, mészárszék és lóhúsbolt
A ház földszintje az évszázadok során nemcsak lakófunkciót töltött be. A különböző tulajdonosok kereskedelmi és vendéglátó tevékenységeket is folytattak az utcai helyiségekben.
Az 1930-as évekből származó fényképen egy Sütő Lajos nevét viselő cégér is látható, bár az üzlet pontos tevékenysége a felirat alapján nem állapítható meg.
Ugyanebben az évtizedben a jobb oldali utcai homlokzaton új üzletportált alakítottak ki. A korabeli modern építészeti szemléletet követő kirakat jelentősen eltért az épület eredeti rokokó megjelenésétől. Ebben az üzletben mészáros árult.
A második világháborút követő időszakban a helyiség állami húsboltként működött. Egy fennmaradt fénykép tanúsága szerint az üzletben lóhúst is árusítottak: a kirakaton a Lóhúsbolt felirat volt olvasható.
A bal oldali üzlethelyiségből később borozó lett, amely a korábbi helytörténeti feldolgozás szerint hosszú ideig megőrizte ezt a funkcióját.
Az 1990-es évek helyreállítása
Az épület homlokzatának történetében fontos változást hozott az 1990-es helyreállítás. A korábban kialakított, modern üzletportált megszüntették, és visszaállították a régi kőkeretes nyílások eredeti ritmusát.
Az 1998-as építészeti leírás már az eredeti megjelenéshez igazodó helyreállításról számolt be. Új, a korábbihoz hasonló kapu is készült, amelyre a régi kapuról megmentett vasalatokat helyezték át.
A korabeli átalakítás során az üzlethelyiségek és a lakóterek egy részét szálláshelyi funkcióra alakították át. A 2014-es helytörténeti beszámoló már Virág Panzióként említette az épületet.
Az Almagyar utca egyik értékes műemléke
A Hauser–Bodnár-ház nem önmagában álló építészeti emlék. Az Almagyar utca több 18. századi lakóháza őrzi Eger egykori polgári világát. A közelben található a Plitzner–Buday-ház és a Hagen-ház is, amelyek szintén a város történelmi épületállományának értékes darabjai.
Az Almagyar utca elnevezése már a középkorban feltűnik az írott forrásokban: 1331-ben Olmagari néven említették. Később Maklári kapu utca néven is szerepelt, mivel a Maklári kapuhoz vezetett. Az utca múltja tehát jóval régebbi a ma látható polgárházaknál.
A Hauser–Bodnár-házat Eger műemléki jegyzéke is nyilvántartja. A város 2019-es önkormányzati rendeletének mellékletében az Almagyar utca 13. szám alatt, 6078-as helyrajzi számmal szerepel.
A ház különlegessége, hogy falai között több mint két évszázad egri polgári és kézműves története találkozik. A mészáros Faul Gáspár, az ötvösmester Hauser Mihály, a pékmester Bajer és Böck család, majd a Bodnárok neve mind hozzátartozik az épület múltjához.
Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Források
Minden, ami Eger: Hauser-Bodnár ház és Almagyar utca története – 2014
Minden, ami Eger: Maklári hóstya – Almagyar utca
Eger Megyei Jogú Város – 19/2019. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet, műemléki jegyzék
Borítókép: A Hauser–Bodnár-ház az Almagyar utcában – Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Legutóbbi hozzászólások