Szarvas tér Egerben – Déryné színpada, katonák kaszárnyája és egy közel 200 éves kereszt története

Eger egyik régi városrészi központja, a Szarvas tér ma elsősorban forgalmas közlekedési csomópontként ismert. Pedig a tér története jóval régebbre nyúlik vissza: egykor itt húzódott a város egyik fontos kijárata, a Maklári kapu, a környék pedig a Maklári hóstya fejlődésének meghatározó helyszíne volt. Nevét a Szarvas fogadóról és az egykori Szarvas laktanyáról kapta. Az épület falai között egykor vándorszínészek tartottak előadásokat, később pedig katonák állomásoztak.

A Maklári kapu előtti térből városrészi központ

A Szarvas tér kialakulása szorosan összefügg Eger egykori városfalainak és kapuinak történetével. A várost körülvevő védelmi rendszer egyik fontos kijárata volt a Maklári kapu, amely a keleti és délkeleti irányba vezető utak forgalmát szolgálta. Korábbi elnevezése Almagyari kapu volt.

A történeti adatok szerint a Maklári kapurendszernek belső és külső része is volt. A belső kapu a mai Almagyar utca 17. számának környékén állt, a külső pedig az utca Szarvas tér felőli végénél helyezkedett el. Az 1787-es térkép még segít az egykori kapuk elhelyezkedésének meghatározásában.

A kapuk nem csupán védelmi feladatot láttak el. A városba érkezőket, a szekereket és a szállított árukat is ellenőrizték. A kapuk közelében őrházak, úgynevezett strázsaházak működtek. A Maklári kapunál is állt ilyen épület, ahol az őrség a városba érkező forgalmat felügyelte.

A kapu előtti területből alakult ki a mai Szarvas tér, amely a Maklári hóstya egyik fontos központjává vált. A térbe több irányból futottak be az utak: a Mekcsey, a Diófakút, a Maklári, a Kertész, a Frank Tivadar és az Almagyar utca kapcsolódott hozzá.

A városfalak és kapuk katonai jelentőségének megszűnésével a környék fokozatosan beépült. Eger terjeszkedése során a korábbi városszéli terület egyre inkább a település belső részévé vált.

A Szarvas fogadó, ahol Déryné is fellépett

A Szarvas tér egyik legjelentősebb történelmi épülete a Mekcsey István utca 2. szám alatti egykori Szarvas fogadó. A műemléki nyilvántartásban szereplő épület klasszicista stílusú, L alaprajzú, egyemeletes sarokház, amely két utcára néz.

Az épület korábbi formájában már a 18. század végén létezett, majd 1830 körül jelentősen kibővítették és átépítették. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeleti termek síkfödémesek. A fogadó egykori nagyterme nemcsak vendéglátóhelyként, hanem a város kulturális életében is fontos szerepet töltött be.

A 19. század elején Egernek még nem volt állandó színházépülete. A városba érkező vándorszíntársulatok ezért különböző vendégfogadók és nagyobb épületek termeiben tartották előadásaikat. A Szarvas fogadó díszterme is ilyen játszóhely volt.

A magyar színjátszás egyik meghatározó alakja, Déryné Széppataky Róza szintén fellépett Egerben. Útinaplójában különösen kedves emlékként idézte fel a városban töltött időt:

„Így indultunk el Hatvanból először Egerbe, s ott megállapodtunk egypár előadásra, keresztül utaztunkban. De oly szíves fogadásban részesült a társaság, hogy sokkal több ideig időztünk ott, mint előbb szándékunk volt. A sok meghívásnak: ebédekre, pincékbe, ozsonnákra, vacsorákra nem volt szünete. Ez előttünk új dolog volt. Pesten az ilyesekben nem részesültünk soha.”

A fogadó tehát nem egyszerűen szálláshely volt: a korabeli egri kulturális élet egyik fontos találkozóhelyeként is működött. Az előadások később, az 1840-es évektől a Kaszinó épületében kaptak helyet.

A Szarvas fogadóból katonai laktanya lett

Az épület történetében 1860 jelentett újabb fordulópontot. Ekkor a Kincstár vette birtokba, és a fogadó helyett katonai célokat szolgált. Az épületben egészen az 1950-es évekig kaszárnya működött, ezért a Szarvas laktanya elnevezés is elterjedt.

Eger katonai múltjának fontos alakulatához, a Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezredhez is kötődött a helyszín. Az ezredtörzs és az ezredközvetlenek egy része a vár alatti Szarvas laktanyában állomásozott, más alakulatok a város további kaszárnyáiban kaptak elhelyezést.

A Szarvas fogadó egykori vendégszobái és termei így egészen más rendeltetést kaptak. A korábbi vendégek és színészek helyett katonák használták az épületet, amely évtizedeken keresztül a város katonai életének egyik helyszíne volt.

A laktanyai időszak az 1950-es években ért véget.

Hitler térnek is nevezték

A tér neve szintén változásokon ment keresztül. A Szarvas elnevezés a fogadó és a laktanya nevéhez kapcsolódott, a második világháború idején azonban politikai okokból megváltoztatták.

1943-ban Hitler tér lett a neve. Ez a korszak rövid, de beszédes emléke Eger közterület-elnevezéseinek történetében. A háború után visszatért a korábbi Szarvas tér elnevezés.

A névváltozás jól mutatja, hogy a város utcáinak és tereinek történetében nemcsak az építkezések, a közlekedés és a városfejlődés hagyott nyomot, hanem a történelmi-politikai fordulatok is.

Egy 1827-ben állított kereszt a körforgalom közepén

A Szarvas tér egyik legrégebbi, ma is látható emléke az 1827-ben felállított fogadalmi kőkereszt. A forgalmas körforgalom mellett álló feszület csaknem két évszázada része a környék városképének.

A kereszt különösen érdekes emléke a régi térnek: már akkor itt állt, amikor a mai közlekedési csomópont helyén még egészen más városi környezet fogadta az erre járókat.

A kőkereszt állapota idővel leromlott, ezért 2022-ben felújították. A helyreállítás dr. Novák Péter támogatásával valósult meg. A kőrestaurátori munkát Varga Zoltán Zsolt végezte, a tereprendezést és burkolást Kormos Sándor vállalta, a kertészeti munkálatokat pedig Ambrus Ilona végezte el.

A megújult keresztet 2022. április 15-én, nagypénteken Ficzek László helynök, plébános áldotta meg.

Lakások és új funkciók a régi fogadó falai között

A katonai használat után az épület újabb átalakuláson ment keresztül. 1958-ban a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat tulajdonába került, és lakásokat alakítottak ki benne. Később turistaszállóként is működött.

Az épület egykori vendégfogadó funkciója így több korszakon keresztül változott: volt szálláshely, színjátszóhely, kaszárnya, lakóépület és turistaszálló is.

A Szarvas fogadó műemléki értékét elsősorban történeti épülettömege, klasszicista megjelenése és a város múltjához kapcsolódó szerepe adja. A környéken járva ma is érdemes megfigyelni a saroképület arányait és utcai homlokzatait.

A régi városrész központja ma is fontos közlekedési csomópont

A Szarvas tér szerepe az évszázadok során sokat változott, de az utak találkozásából adódó jelentősége megmaradt. A korábbi városkapu előtti területből mára Eger egyik forgalmas közlekedési csomópontja lett.

A környék közlekedési infrastruktúrája az elmúlt években is jelentős változásokon ment keresztül. A Kertész utca komplex rekonstrukciója során a Szarvas tér körforgalmánál a Diófakút utca csatlakozását is átépítették, és szegélykorrekciót végeztek a biztonságosabb közlekedés érdekében.

A Kertész utca, a Maklári út és a kapcsolódó utcák felújítása nemcsak az útburkolatot érintette: megújultak a járdák, a közművek és a gyalogos közlekedést szolgáló létesítmények is. A város hivatalos tájékoztatása szerint a Szarvas tér és az Ostorosi úti csatlakozás közötti, a Maklári és Homok utcákat is érintő szakaszon közel 3,3 kilométernyi útfelület újult meg.

A mai Szarvas tér tehát egyszerre őrzi a régi Eger városkapujának, a Maklári hóstya kialakulásának, a színjátszásnak és a katonai múltnak az emlékeit. A forgalom közepén álló kereszt és a régi fogadó épülete különösen jól érzékelteti, milyen sok korszak története találkozik ezen a helyen.