Az egri Érsekkert egyik legismertebb és legszebb építészeti emléke a mesterséges tó fölött átívelő barokk kőhíd. A két oldalán kialakított kőpadokkal, íves boltozatával és díszes mellvédjével ma a park egyik kedvelt látványossága. Története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint a tó kialakítása: a híd eredetileg egy egészen más vízfolyás fölött állt, és az egykori püspöki kert különböző részeit kötötte össze.
A 18. század második felében, Eszterházy Károly püspöksége idején készült építmény nem csupán közlekedési célokat szolgált. Megjelenése, arányai és kőpadjai arról tanúskodnak, hogy a korabeli kertépítészetben a használhatóság mellett az esztétikai szempontoknak is fontos szerep jutott.
Fellner Jakab tervei alapján készült 1769-ben
A kőhíd építése Eszterházy Károly püspök nevéhez és az egri püspöki kertek 18. századi átalakításához kapcsolódik. Az építmény 1769-ben készült el, Fellner Jakab tervei alapján.
A híd történetének egy kevésbé ismert részlete, hogy a kivitelezésben idősebb Zwenger József építész is szerepet kapott. A helyi értékvédelmi dokumentáció őt nevezi meg kivitelezőként. Ezért a híd történeténél érdemes különválasztani a tervező és a megvalósító mester nevét.
Fellner Jakab a magyar késő barokk építészet jelentős alakja volt. Nevéhez számos fontos egyházi és világi épület kötődik. Munkássága Eger építészeti örökségének alakulásában is meghatározó korszakhoz kapcsolódott.
A kőhíd egynyílású, szegmentíves kialakítású építmény. Hídfői kiszélesednek, mellvédjét tagolt kőelemek alkotják. Különleges részlete a két oldalon kialakított kőpad, amely a híd középső, kiszélesedő részén található.
Ez a megoldás a hídnak sajátos kettős rendeltetést adott: az átkelés mellett rövid pihenésre, megállásra is lehetőséget biztosított.
Gyümölcsöskertből a vadaskertbe vezetett az eredeti útvonal
A híd eredeti helye nem a mai mesterséges tó fölött volt.
A 18. századi püspöki kert területe a jelenlegi Érsekkertnél jóval nagyobb, összetettebb egységet alkotott. A különböző kertrészeket vízfolyások, árkok és gazdasági területek választották el egymástól.
A kőhíd eredetileg a malomárok fölött biztosított átjárást a gyümölcsöskert és a vadaskert között. A malomárok az Eger-patak vízrendszeréhez kapcsolódott, és fontos szerepet játszott a környék egykori vízhasználatában.
A mai park látogatója már csak nehezen tudja elképzelni ezt a régi tájat. Ahol most rendezett sétányok, pihenőhelyek és díszítőelemek találhatók, ott korábban egymástól eltérő rendeltetésű püspöki kertek, gyümölcsösök és vadaskerti területek helyezkedtek el.
A híd tehát eredetileg nem önálló díszítőelem volt, hanem egy nagyobb kertgazdaság közlekedési rendszerének része.
Az egykori püspöki kert a Hadnagy utcáig húzódott
Az Érsekkert történetét bemutató egri városi dokumentumok szerint a 18. századi püspöki kert három fő részből állt.
Az Eger-patak jobb oldalán, a mai Érsekkert területén helyezkedett el a díszkert. A patak túloldalán, a malomárokig virágkertészet működött, a malomárok és a mai Csákány utca között pedig veteményeskert terült el.
A kertek déli irányban egészen a mai Hadnagy utca vonaláig húzódtak. A területhez gyümölcsösök és a vadaskert is kapcsolódtak.
A középkori előzmények még ennél is nagyobb területet érintettek. A mai Érsekkert és környéke a 15–16. századi leírásokban erdős, vadaskerti területként jelenik meg. A régi Vadkerthez a mai strandfürdő és a Csákó városrész egy része is hozzátartozott, a terület pedig egészen a vasútállomás környékéig húzódott.
A mai Érsekkert tehát egy sokkal nagyobb történeti táj egyik fennmaradt része.
Hogyan került a híd a mesterséges tó fölé?
A híd mai látványa már egy későbbi kertépítészeti átalakítás eredménye.
A régi malomárok és a hozzá kapcsolódó kertterületek szerepe idővel megváltozott. A püspöki kertből fokozatosan városi park lett, a vízfolyások és a kert belső kialakítása is átalakult.
A barokk kőhidat megőrizték, majd áthelyezték. A helyi értékvédelmi dokumentáció szerint 1973 óta ível át az Érsekkert mesterséges tava fölött.
Ezzel a történelmi építmény új környezetbe került, de megőrizte eredeti formáját és jellegzetes részleteit.
A mai helyszín különösen szerencsésen mutatja meg a híd építészeti értékeit. A víz fölött átívelő boltozat, a kőkorlát és a kétoldali padok együttese a park egyik legjellegzetesebb látványát adja.
A barokk kertépítészet fennmaradt emléke
Az Érsekkert nem csupán növényállományával és sétaútjaival értékes. Történeti építményei a püspöki kert egykori reprezentatív jellegét is megőrizték.
A kőhíd mellett a park kovácsoltvas kapui, a régi kőkapu és a különböző szobrok is az egri kert történetének fontos emlékei.
A parkot 1919-ben Szmrecsányi Lajos érsek nyitotta meg a város lakossága előtt. Ettől kezdve a korábban egyházi magánkertként működő terület fokozatosan Eger közösségi életének részévé vált.
Az Érsekkert 1994 májusától helyi jelentőségű védett természeti terület. Történeti és természeti értékei együttesen teszik Eger egyik fontos zöldterületévé.
Több mint 250 éves híd, amely új helyen őrzi a múltat
Az 1769-ben készült kőhíd ma már több mint 250 éves. Eredeti rendeltetése megszűnt, egykori környezete átalakult, de az építmény fennmaradt.
Aki ma átsétál rajta, már nem a régi gyümölcsöskert és vadaskert között közlekedik. A híd alatt nem a régi malomárok húzódik, hanem az Érsekkert mesterséges tavának vize.
A kőpadok, a mellvéd és a barokk ív azonban még mindig őrzik az eredeti építészeti elképzelést.
Az Érsekkert egyik legismertebb részlete így nemcsak szép parki látványosság, hanem egy olyan korszak kézzelfogható emléke is, amikor Eger püspöki kertjei a város határainak és mindennapi életének fontos részét alkották.
Források
Minden, ami Eger – Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
Minden, ami Eger – Stadion utca története (Érsekkert)
Minden, ami Eger – Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje
Eger Megyei Jogú Város – Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület
Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület – Helyi védett értékek
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták: Az Érsekkert története
Borítókép: Az Érsekkert barokk kőhídja a mesterséges tó fölött. Fotó: Szinok Gábor
Legutóbbi hozzászólások