Eger történelmi belvárosában, a Széchenyi István utca 7. szám alatt áll a Kilián-ház, amelynek története a 18. század második feléig nyúlik vissza. Az emeletes barokk lakóház nemcsak építészeti értéke miatt érdemel figyelmet: egykori tulajdonosához, Kilián Istvánhoz egy olyan lakodalmi történet is kapcsolódik, amely a régi egri városi élet egyik sokat emlegetett epizódjává vált.
A ház történetében a polgári vagyon, a családi örökség, a városi tisztségviselők világa és egy meglehetősen hangos szerelmi botrány is találkozik.
Egy régi egri ház a Széchenyi utcában
A Kilián-ház zártsorú beépítésű, emeletes barokk lakóépület. Utcai homlokzatát öt kőkeretes ablak tagolja. A ház mai formájának kialakulása a 18. század második feléhez kötődik, amikor Eger belvárosában jelentős építkezések és átalakítások zajlottak.
A telken 1766 és 1772 között Berényi Sándor kanonok háza állt. Az ingatlant Kilián István 1773. május 22-én vásárolta meg. A korábban kisebb méretű épületet megbízásából Zwenger József egri kőművesmester alakította át, még ugyanabban az évben.
Az átépítés eredményeként jött létre az a barokk lakóház, amelynek neve később az új tulajdonos családjához kapcsolódott.
Zwenger József a 18. századi Eger építkezéseinek egyik mestere volt. Munkája révén a ház a kor városi polgárépítészetének jellegzetes példájává vált.
Ki volt Kilián István?
Kilián István nem egyszerűen egy tehetős egri háztulajdonos volt. A város közéletében is jelentős szerepet töltött be: szenátorként és közgyámként dolgozott.
Egy 2020-ban megjelent, az Eszterházy Károly-kori Egert feldolgozó egyetemi tanulmány részletesen foglalkozik Nemes Kilián István tevékenységével. Hamzók Judit kutatása levéltári dokumentumok alapján mutatja be a városi közgyámi munkáját és az egyik gyámsági ügyből kialakult, éveken át tartó jogvitát.
A tanulmány szerint Kilián 1762-től állt a város szolgálatában, 1777 és 1789 között pedig Eger első számú közgyámja volt. Munkáját a városi tanács és Eszterházy Károly püspök is elismerte. A gyámsági ügyek intézése során a rábízott árvák örökségével, pénzügyeivel és vagyontárgyaival is foglalkozott.
A kutatásból az is kiderül, hogy Kilián István tekintélyes városi tisztviselő és többgyermekes családapa volt. Első feleségétől, Tapolcsányi Magdolnától hét gyermeke született. Felesége 1789-ben meghalt.
Kilián ekkor már idős, hétgyermekes özvegyember volt, de nem maradt sokáig egyedül. Hamarosan új házasságot kötött a nála jóval fiatalabb Haraszti Mária Teréziával. A házasságból 1790-ben gyermek is született.
Ez a második házasság vezetett ahhoz az eseményhez, amely később a Kilián-ház legismertebb történetévé vált.
Fiatal cica és a vén kandúr – az egri macskazene története
A Kilián-házhoz fűződő történetet Pécsi István örökítette meg az Ódon házak, hajdan volt egriek című sorozatában. Írása 1985. február 20-án jelent meg a Népújságban.
A történet főszereplője Kilián István, aki megözvegyülése után egy nála jóval fiatalabb nőt vett feleségül. A jelentős korkülönbség nem kerülte el a városlakók figyelmét, és a házasságot követő lakodalmi mulatság sem maradt emlékezetes következmények nélkül.
A hagyomány szerint a lakodalom után, amikor a vendégek már eltávoztak, az utcán hangos éneklés és zeneszó verte fel az éjszaka csendjét. A társaság Kilián István életkorát és fiatal feleségét gúnyoló nótával szórakoztatta magát.
A csúfolódás legismertebb sora így hangzott:
„Fiatal cica, vén kandúr.”
A ház ura dühösen indult le a kapuhoz, hogy elhallgattassa a hangoskodókat. Amikor azonban kinyitotta az ajtót, a társaság újabb gúnyolódással fogadta:
„Kec, kec, mit reszkecc?”
A történet szerint a fiatal feleség korábbi udvarlója állt a hangoskodók élén. A kikosarazott fiatalember így választotta meg a maga sajátos bosszúját: zenével és nyilvános csúfolódással zavarta meg az újdonsült házaspár nyugalmát.
A történet végén Kilián Istvánnak nem maradt más, mint visszatérni a házba, és elviselni az egri fiatalság tréfáját.
A történet szórakoztató részletei a városi emlékezetből maradtak fenn, de az esemény történeti hátterének is van írásos nyoma. Hamzók Judit egyetemi tanulmányának jegyzetei külön hivatkoznak az esetre, megemlítve Hevessy Sándor 1969. június 7-én megjelent, Macskazene az egri főutcán című írását, valamint Pécsi István 1985-ös cikkét.
A tanulmány megerősíti, hogy Kilián második házasságát követően a feleség korábbi udvarlója a Kilián-ház előtt, a lakodalmat követő éjszakákon hangos cigányzenével zavarta meg az utca nyugalmát.
Így a történetnek nem csupán anekdotikus, hanem helytörténeti forrásokkal is alátámasztható alapja van.
A ház további tulajdonosai
Kilián István 1819-ig birtokolta az ingatlant. Ebben az évben lányának, Annának és vejének, Benkó Ignácnak adta át a házat.
A családi tulajdonlás következő fontos állomása 1848 volt, amikor Anna Fekete Károlynak értékesítette az épületet. A Fekete család 1903-ig maradt a ház tulajdonosa.
A tulajdonosváltások mögött így több mint egy évszázadnyi családtörténet húzódik meg. Az épület a 18. századi egri polgárság világából indulva a 19. század különböző időszakain keresztül őrizte meg helyét a város főutcáján.
A Kilián-ház napjainkban
A Széchenyi István utca 7. szám alatti épület ma is Eger történelmi belvárosának egyik nyilvántartott műemléke.
Eger Megyei Jogú Város önkormányzatának műemléki jegyzéke Kilián-ház néven tartja számon. Az épület a jegyzékben a 2031-es műemléki törzsszámmal szerepel.
A ház mai jelentőségét elsősorban történeti és építészeti értéke adja. A barokk lakóház az utca történelmi épületsorának része, és egy olyan korszak emlékét őrzi, amikor a város tehetős polgárai, tisztviselői és egyházi személyiségei jelentős szerepet játszottak Eger arculatának alakításában.
A mai járókelő számára az épület elsősorban egy régi belvárosi ház. A homlokzat mögött azonban ott húzódik egy egri család története, egy városi tisztviselő életútja, egy 18. századi építkezés és egy lakodalom, amelynek híre még évszázadokkal később is fennmaradt.
A Kilián-ház különlegessége éppen ebben rejlik: nemcsak a barokk építészet egyik emléke, hanem a régi egri mindennapok egy sajátos történetének helyszíne is.
Források
https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/29-kilian/
https://www.eger.hu/public/uploads/8b-melleklet-muemlekek-jegyzeke_5d8db2800e78e.pdf
Pécsi István: „Fiatal tzicza, vén kandúr…” – Széchenyi utca 7., Népújság, 1985. február 20.
Hevessy Sándor: Macskazene az egri főutcán, Népújság, 1969. június 7.
Borítókép: A Kilián-ház barokk homlokzata, Eger, Széchenyi István utca 7.
Legutóbbi hozzászólások