Eger egykori zsinagógája: a patakparti épület, amely évek óta új életre vár

Eger belvárosában, a Dr. Hibay Károly utca 7. szám alatt, az Eger-patak partján áll egy különleges történetű műemlék épület. A Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája, amelynek múltja az 1840-es évekig nyúlik vissza. Egykor az egri zsidó közösség vallási, kulturális és szellemi életének fontos helyszíne volt, később kortárs művészeti galériaként is működött. Ma azonban ismét üresen áll, és jövőbeni hasznosítására vár.

Az épület története sokkal többről szól, mint egy régi imaház múltjáról. Megmutatja egy egykor jelentős egri közösség életét, a második világháború tragikus következményeit, majd egy kulturális újrahasznosítási kísérletet, amely végül szintén lezárult.

Egy patakparti telek, amelyen zsinagóga épült

A telek 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába került, majd 1845-ben vásárolta meg az egri zsidó hitközség. Az itt felépült késő klasszicista imaház építőmesterének nevét nem ismerjük. A történeti és építészeti kutatások alapján az épület 1850 és 1890 között nyerte el ismert formáját.

A zsinagóga egyszerű, téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzatát timpanon és klasszicista építészeti elemek díszítik, hátsó része pedig közvetlenül az Eger-patak medrének támfalához kapcsolódik. A belső tér síkmennyezetes volt, déli oldalán női karzattal. Ez a kialakítás a korabeli zsinagógák hagyományos térhasználatát követte.

A patakparti imaház az egri zsidóság vallási életének egyik legfontosabb helyszíne lett. A közösség gyarapodásával azonban idővel nagyobb templomokra is szükség lett, így a régi épület szerepe megváltozott.

Nemcsak imaház, hanem közösségi központ is volt

A Kis Zsinagóga 1913-tól már nem működött eredeti rendeltetése szerint. Az 1920-as években új funkciót kapott: 1924-ben belső terét kultúrházzá alakították át, miközben az épület eredeti mérete megmaradt.

Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi központjaként szolgált. A második világháború, a deportálások és a holokauszt azonban tragikusan megtörték a város zsidó közösségének életét. 1945 után az épület a város tulajdonába került. Ezzel lezárult az a korszak, amikor a Kis Zsinagóga egy élő közösség mindennapjainak adott otthont.

A Part Egyesület és a kortárs művészet korszaka

Az 1990-es években az önkormányzat részleges helyreállítási munkálatokat végeztetett az épületen, de a megfelelő hasznosítás hiányában állapota tovább romlott. 1998 augusztusában jótékonysági hangversenyt rendeztek a teljes felújítás támogatására.

Az újabb fordulat 2005-ben következett. Fiatal egri képzőművészek és kulturális szervezők lehetőséget láttak az elhagyott épületben. A Part Egyesület kezdeményezésével az egykori szakrális tér ismét kulturális tartalmat kapott.

2007 júliusától Kis Zsinagóga Galéria néven kortárs művészeti kiállítótérként és közösségi helyszínként működött. Kiállításoknak, művészeti rendezvényeknek és különböző kulturális programoknak adott otthont. Különleges atmoszféráját éppen az adta, hogy a kortárs művészet egy egykori vallási épület falai között kapott helyet. A régi tér és az új művészeti kezdeményezések találkozása Eger kulturális életének érdekes színfoltjává tette a galériát.

Ez a korszak azonban nem bizonyult tartósnak. Az önkormányzat 2012-ben közcélú adományként a Part Egyesület használatába adta az ingatlant, ám 2014-ben az egyesület jelezte, hogy a továbbiakban nem kívánja használni. A felek közös megegyezéssel megszüntették a megállapodást. Ezzel a Kis Zsinagóga Galéria működése véget ért.

Évek óta üresen áll – újra rendeződhet a sorsa?

A galéria bezárása után az épület ismét elveszítette közösségi funkcióját. A korábbi években raktárként is használták, majd hosszabb ideje kihasználatlanul állt. A felújítás és a megfelelő hasznosítás kérdése újra és újra előkerült, hiszen egy ilyen történeti értékű épület állapota és jövője Eger számára sem közömbös.

2025-ben fontos döntés született. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a 188/2025. (IV. 24.) határozatával úgy döntött, hogy a Kis Zsinagóga használati jogát 2025. május 1-jétől öt évre, 2030. április 30-ig az Egri Zsidó Hitközség részére adja át. A megállapodás célja, hogy az épület vallási és kulturális közösségi szerepet kaphasson.

2025 júniusában Vágner Ákos polgármester és dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is egyeztetett az ingatlan jövőjéről. A megbeszélésen a felújítás és a hosszú távú hasznosítás lehetőségei kerültek szóba. A Mazsihisz részéről a tulajdonba adás lehetőségét is felvetették, mivel ez teremthetne megfelelő alapot a jelentősebb fejlesztésekhez.

A városvezetés és a hitközség közös célja, hogy az értékes épület ne maradjon kihasználatlanul, hanem ismét valódi tartalommal töltse meg a belváros életét.

Egy épület, amely többet érdemel az üres falaknál

A Dr. Hibay Károly utcai Kis Zsinagóga Eger kevésbé ismert, mégis jelentős történelmi emlékei közé tartozik. Nem monumentális épület, nem tartozik a város leglátogatottabb műemlékei közé, de története fontos része Eger sokszínű múltjának.

Egykor imaház volt, majd egy közösség kulturális központja, később pedig fiatal egri művészek alkotó- és kiállítóhelye. Az elmúlt évtizedekben többször próbáltak új életet lehelni a falai közé, de a tartós megoldás még várat magára.

A Kis Zsinagóga jövője nem csupán műemlékvédelmi kérdés. Egy olyan épületről van szó, amely egyszerre őrzi az egri zsidóság emlékét és a város kulturális életének egy fontos fejezetét. Jó lenne, ha a patakparti épület története nem az üresen álló műemlékek sorát gyarapítaná, hanem egy új, méltó korszak kezdődhetne el benne.