A Cifra hóstya ma is őrzi régi utcáinak történetét – séta Eger egyik legrégebbi városrészében

Eger régi városrészei között különleges helyet foglal el a Cifra hóstya. Aki a belvárosból elindul a Szervita templom felé, majd továbbhalad a Csurgó és a Bárány utcán, egészen más arcát ismerheti meg a városnak. Itt nem a nagy terek és a reprezentatív barokk épületek határozzák meg az utcaképet, hanem a régi utcavonalak, a kisebb telkek, a házak és a helyi emlékezet.

A Cifra hóstya története több évszázadra nyúlik vissza. Egykor a városfalakon kívüli településrész volt, lakói között földművesek, szőlőművelők és különböző mesterségeket űző emberek éltek. A város azóta körbenőtte az egykori külvárost, de a Cifra hóstya neve és több jellegzetes utcája ma is emlékeztet Eger régebbi településszerkezetére.

A Cifra kaputól kapta nevét a városrész

A Cifra hóstya kialakulását nem lehet elválasztani az egykori egri városfaltól és a Cifra-kaputól. A kapu a várost körülvevő védelmi rendszer egyik északi kijárata volt, amelyen keresztül Felnémet irányába lehetett eljutni.

A történeti források többféle néven említik: Felnémeti kapu, Német kapu és Folyami kapu elnevezéssel is találkozhatunk. A Cifra-kapu a város északi megközelítésében fontos szerepet töltött be. Nem csupán közlekedési átjáró volt, hanem a falakkal körülvett város és az azon kívül elterülő külváros határát is jelentette.

Petercsák Tivadar helytörténeti kutatásai szerint a kapu építésének története a 16. századig vezethető vissza. Sugár István kutatásaira támaszkodva az 1561-es építési időpont is felmerül. A kapu a későbbi századokban is fennmaradt, és csak a 19. század végén tűnt el végleg a városképből.

A régi kapu emlékét ma a Cifrakapu tér és a környező utcák neve őrzi. Aki ezen a környéken jár, már nem látja az egykori városfalat és a kapuépítményt, de a helynevek segítségével még mindig követheti a régi Eger határainak történetét.

A minaret és a Szervita templom között

A Cifra hóstya felé vezető séta egyik fontos állomása a minaret. A Torony utcán keresztül érhetjük el az egykori török építészet egyik legjelentősebb egri emlékét.

A minaret a 17. század elején épülhetett. A toronyhoz egykor dzsámi is tartozott, amelyet 1841-ben városrendezési okokból lebontottak. A minaret mintegy 40 méter magas, tizennégy szögletű lábazatától 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre.

A környék az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A minaretet övező régi épületek közül több eltűnt, helyükön más funkciójú épületek és intézmények jelentek meg. A torony azonban továbbra is meghatározó eleme ennek az egri városrésznek.

Innen a Dayka Károly utca irányába visszakanyarodva, majd a Dobó utcán továbbhaladva jutunk el a Szervita templomhoz.

A templom története Eger 1687-es visszafoglalását követő időszakhoz kapcsolódik. A szervita rend egy korábbi török mecsetet és iskolát kapott, amelyek falait valószínűleg felhasználták az építkezés során. A templom 1728 és 1738 között készült el, a rendházat pedig 1780 körül fejezték be.

A templom belső értékei közül különösen figyelemre méltó a Balkay Pál által festett főoltárkép. A rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti.

A Szervita templom nemcsak építészeti emlék, hanem ma is élő egyházi helyszín. A környék történetének megértéséhez érdemes megállni itt, mielőtt továbbindulunk a régi hóstyai utcák felé.

Csurgó utca és Bárány utca – ahol még felismerhető a régi hóstya

A városi séta egyik legérdekesebb része a Csurgó utca és a Bárány utca környéke. Eger hivatalos városi sétaleírása is ezt az útvonalat ajánlja azoknak, akik szeretnének közelebbről megismerkedni a Cifra hóstya hagyományos világával.

A régi hóstyák utcaképe jelentősen különbözött a belvárosétól. A telkek és a házak elrendezése a helyi életmódhoz igazodott. Az otthonok mellett gazdasági udvarok, kertek és a mindennapi munkához szükséges épületek is helyet kaptak.

A házak gyakran utcafrontra épültek, a széles kapuk pedig lehetővé tették, hogy a gazdasági udvarra szekérrel is be lehessen hajtani. A kapuk és az udvarok nemcsak az épületek használhatóságát szolgálták, hanem a régi hóstyai utcakép meghatározó elemei voltak.

A Cifra hóstya lakossága sem volt egységes. A magyar családok mellett németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök is éltek ezen a vidéken. A helyi kultúrában a környék palóc hagyományai is fontos szerepet játszottak.

A földművelés, a szőlőtermesztés és az állattartás sok család mindennapjaihoz tartozott. A városrész életét hosszú időn keresztül a családi gazdaságok, a szomszédsági kapcsolatok és az egymásra utaltság határozta meg.

A hagyományok sokáig fennmaradtak. Az egri várostörténeti ismertető szerint még az 1950-es évek környékén is előfordult, hogy vasárnap délelőtt népviseletben jártak az utcákon a helyiek. Ez a világ mára eltűnt a mindennapokból, de a múzeumi gyűjtemények és a régi fényképek megőrizték az emlékét.

A Cifra hóstya ipari múltja: malmok a patak mellett

A városrész történetének kevésbé ismert fejezete a malmok világa. Az Eger-patak egykor nemcsak a város látványának és természeti környezetének része volt, hanem fontos gazdasági erőforrást is jelentett.

A víz erejét évszázadokon át malmok hasznosították. A Cifra hóstya egyik nevezetes ipari épülete a Cifra-malom volt, amely később Práff-malom néven is ismertté vált.

A malom a Malom-árok és az Eger-patak találkozásánál állt. A hely már a 18. század végi térképeken is feltűnik. Környezetét egykor kertek, szántók, pincék, présházak és gazdasági épületek alkották.

A malom története még régebbi időszakra is visszavezethető. A 16. században, Eger északi védműveinek kialakításakor Tenky Pál panasza is fennmaradt, mert házát és vízimalmát a városfal építése miatt le akarták bontani. A kutatások ezt a malmot a későbbi Cifra-malom környékével hozzák kapcsolatba.

A környék mai elnevezései is megőrizték ezt a gazdasági múltat. A Malom utca és a Malom-árok neve egy olyan időszakra emlékeztet, amikor a patak vizének ereje közvetlenül szolgálta az egri emberek munkáját.

A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásában már részletesen bemutattuk a Cifra-malom és a Práff-malom történetét. Ez a történet azért is fontos, mert megmutatja, hogy a Cifra hóstya nem csupán lakóterület volt, hanem Eger gazdasági életének is résztvevője.

A régi Bárány utca és a 20. század mindennapjai

A Cifra hóstya múltját nemcsak a régi épületek és térképek segítségével lehet megismerni. A 20. századi újságok is megőriztek olyan hétköznapi történeteket, amelyek közelebb hozzák az egykori lakók életét.

Egy 1964-es Heves Megyei Népújság-cikk például a Bárány utca állapotával foglalkozott. A lakók akkor már régóta várták, hogy rendbe tegyék az utcát, amelyet sárosnak és gödrösnek írtak le.

B. Szucsák Anna olvasói levelében arról számolt be, hogy huszonhat éve lakott a Bárány utcában, és ez idő alatt az út állapota alig változott.

A korabeli újságcikk ma már várostörténeti dokumentum. Nem egy nagy eseményt örökít meg, hanem azt, hogyan éltek az emberek, milyen problémákkal találkoztak, és milyen változásokat vártak a saját lakókörnyezetükben.

Az ilyen újságoldalak különösen értékesek, mert a régi Eger hétköznapjairól is beszámolnak. A várostörténethez ugyanis nemcsak a nevezetes épületek, hanem az utcák állapota és az ott élők tapasztalatai is hozzátartoznak.

A Cifra hóstya 2026-ban – változó városi környezet

A régi városrész ma már szervesen beépült Eger városszövetébe. Az egykori külváros és a történelmi belváros határa a mindennapi közlekedésben már kevésbé érzékelhető, de a Cifra hóstya elnevezése továbbra is része a város életének.

2026-ban Eger északi részét is érintették a jelentős közlekedési munkálatok. A város hivatalos tájékoztatása szerint június 24-től körülbelül egy hónapra lezárták a Régi Cifrakapu utca Tetemvár és Malom utca közötti szakaszát. Ezen a részen a Heves Megyei Vízmű Zrt. mintegy 100 méternyi ivóvíz-gerincvezetéket és hat bekötővezetéket cserélt.

A Cifrakapu csomópontban szintén zajlottak munkálatok a 25-ös főút rekonstrukciójához kapcsolódóan. A beruházás Eger elmúlt fél évszázadának egyik legnagyobb útfelújítási programja. Az október 30-i önkormányzati tájékoztatás már a munkálatok befejező szakaszáról számolt be, és november elejére a járdák, gyalogátkelőhelyek és kapubehajtók helyreállítását is előirányozta az érintett területeken.

Ezek a változások jól mutatják, hogy a régi városrész nem egy változatlan történelmi díszlet. Utcái ma is a mindennapi városi élet részei, ahol a közművek, a közlekedés és a lakókörnyezet korszerűsítése folyamatos feladat.

Miért érdemes ma is végigsétálni a Cifra hóstyán?

A Cifra hóstya megismeréséhez nem szükséges hosszú kirándulást tervezni. A belvárosból indulva a minaret, a Szervita templom, a Csurgó utca és a Bárány utca érintésével olyan útvonalat járhatunk be, amely egyszerre mutatja meg Eger török kori, barokk és hagyományos külvárosi örökségét.

A séta során érdemes figyelni az utcák vonalvezetésére, a régi házakra, a kapukra és azokra az apró részletekre, amelyek mellett a hétköznapi közlekedés során könnyen elhaladunk.

A Cifra hóstya története ugyanis nem ért véget a városfalak lebontásával. A régi kapu helyét ma térnév őrzi, a malmok emlékét utcanevek tartják fenn, a Csurgó és a Bárány utca pedig továbbra is része annak a városrésznek, amelynek múltját évszázadok alakították.

Eger történelmi értékei nem kizárólag a legismertebb műemlékekben találhatók. Néha egy régi utca, egy házkapu vagy egy különös városrésznév is elegendő ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a város egykori lakóinak világához.