Eger északi városrésze különleges arcát mutatja az őszi hónapokban. A Cifrakapu utca, a Kallómalom utca és a Vallon utca környékén a lakótelepi épületek között évtizedek alatt megnőtt fák színes lombkoronái idézik meg az évszak hangulatát. A háttérben feltűnő dombok és hegyek pedig arra emlékeztetnek, hogy Egerben a városi környezet és a természet szinte elválaszthatatlan egymástól. A mai Felsőváros története ugyanakkor egy olyan korszakba vezet vissza, amikor néhány évtized alatt egész városrészek születtek.
Amikor még egészen más képet mutatott Eger északi része
A mai Cifrakapu utca, Kallómalom utca és Vallon utca környéke nem mindig volt ilyen sűrűn beépített. Az idősebb egriek közül sokan még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor a lakótelepi házak helyén kertek, mezőgazdasági területek és jóval ritkábban beépített utcák húzódtak.
Eger fejlődésének egyik legjelentősebb időszaka az 1960-as és 1970-es évekre esett, amikor a város iparosodása, a munkahelyek számának növekedése és a lakásigények emelkedése új városrészek kialakítását tette szükségessé. A történelmi belváros mellett egyre nagyobb szerepet kapott az északi területek fejlesztése.
Az új lakótelep építése alapvetően változtatta meg Eger városképét. A korábban nyitott területeken többemeletes lakóházak, tízemeletes épületek, intézmények és üzletek jelentek meg. Az új városrész a korabeli várostervezési elképzeléseknek megfelelően épült, a lakóépületek közötti szabad területekkel, zöldfelületekkel és közösségi létesítményekkel.
Csebokszári – egy név, amelyet ma is sok egri használ
Eger északi lakótelepének története szorosan összekapcsolódik a Csebokszári elnevezéssel. A városrész a szocialista korszakban kapta ezt a nevet, amely a Szovjetunióhoz tartozó Csebokszári városára utalt. Bár a rendszerváltozás után az Északi városrész, illetve a Felsőváros megnevezés került előtérbe, a régi elnevezés máig megmaradt a helyiek szóhasználatában.
A lakótelep építése az 1970-es években látványos ütemben haladt. A korabeli fényképeken még frissen elkészült házak, építkezések, rendezetlen területek és fiatal facsemeték láthatók. A lakásokba beköltöző családok számára az új otthonok sok esetben jelentős előrelépést jelentettek, hiszen korszerűbb lakáskörülményeket, vezetékes közműveket és kényelmesebb mindennapokat biztosítottak.
A gyors építkezés azonban nehézségekkel is járt. Az új lakások átadását nem minden esetben követte azonnal az óvodák, iskolák, üzletek, játszóterek és más szolgáltatások megfelelő kiépítése. A lakók mindennapjait kezdetben az építkezések, a hiányzó járdák és a még kialakulatlan közterületek is meghatározták.
A városrész fokozatosan vált valódi otthonná. A lakóházak között játszóterek létesültek, megjelentek a boltok és szolgáltatások, a közterületekre ültetett fák pedig évről évre magasabbra nőttek.
Cifrakapu utca – a városrész egyik meghatározó útvonala
A Cifrakapu utca az északi városrész egyik fontos közlekedési tengelye. A lakótelepi épületek, intézmények, üzletek és közterületek mellett húzódó utca évtizedek óta meghatározó része a környéken élők mindennapjainak.
Az utca neve Eger régi városszerkezetének emlékét is őrzi. A Cifrakapu elnevezés a történelmi városkapuk világát idézi, így a modern lakótelepi környezetben egy régebbi Eger emléke is tovább él.
A környék arculata az elmúlt évtizedekben sokat változott. A lakóépületek körüli növényzet megerősödött, az üzletek és szolgáltatások egy része átalakult, a közlekedésben pedig egyre nagyobb szerepet kaptak a személygépkocsik. A parkolóhelyek iránti igény és az utak állapota ma is fontos kérdés a városrészben.
Kallómalom utca – régi mesterség emléke a modern városban
A Kallómalom utca neve Eger ipar- és mesterségtörténetének egy érdekes fejezetére utal. A kallómalmok a posztókészítéshez kapcsolódó berendezések voltak, amelyek vízi energia segítségével tömörítették, nemezelték a gyapjúszövetet. A kallózás a régi textilipar egyik fontos munkafolyamatának számított.
Egerben a vízfolyások hosszú időn keresztül meghatározták a kézműves és ipari tevékenységek lehetőségeit. A patakok mentén működő malmok nemcsak gabonaőrlésre szolgálhattak, hanem más mesterségek munkáját is segíthették.
A Kallómalom utca elnevezése így egy olyan gazdasági világot idéz, amelynek épületei és berendezései nagyrészt eltűntek a mai városképből. A konkrét egykori kallómalom helyének és működésének pontos története azonban további helytörténeti forráskutatást igényel.
Ma az utca és környéke már elsősorban lakóövezetként ismert. A többemeletes épületek, a közöttük kialakított zöldfelületek és a környék mindennapi életét szolgáló létesítmények a modern Eger jellegzetes képét adják.
Vallon utca – egy név Eger múltjából
A Vallon utca elnevezése szintén történelmi érdekességet hordoz. A vallonok a középkori Magyarországra érkező nyugat-európai telepesek közé tartoztak. A mai Belgium és Franciaország egyes területeiről származó népcsoport tagjai több magyarországi város fejlődésében szerepet játszottak.
Eger középkori történetében is fontos helyet foglal el a nyugatról érkező telepesek emléke. A város gazdasági és társadalmi fejlődésében a különböző eredetű lakosság, a kereskedelem, a kézművesség és a szőlőművelés egyaránt szerepet kapott.
A Vallon utca neve ezt a történelmi örökséget idézi fel, miközben maga az utca már a modern városrész mindennapjaihoz tartozik.
A lakótelep, amelyet mára benőtt a zöld
Az északi városrész egyik legszembetűnőbb változása a növényzet fejlődése. Az építkezések idején készült felvételeken sok helyen még kopár területek láthatók, ma viszont számos lakóházat magas fák és bokrok vesznek körül.
A több évtized alatt kialakult zöldfelületek különösen ősszel mutatják meg szépségüket. A sárga, rozsdabarna és vörös lombkoronák változatossá teszik a lakótelep épületeinek látványát, miközben a fák a nyári hőség mérséklésében és a kellemesebb lakókörnyezet kialakításában is fontos szerepet töltenek be.
A városrész látványának különlegességét az adja, hogy a házak fölött több irányból is feltűnik a környező hegyvidék. A városi épületek és a természetes domborzat találkozása Eger egyik sajátos arculati értéke.
2026-ban is napirenden a Cifrakapu utca fejlesztése
Az északi városrész közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítése 2026-ban is fontos helyi téma volt. A Cifrakapu utca fejlesztésének első ütemében útszélesítési, parkolóépítési és kapcsolódó közlekedésfejlesztési munkálatok történtek.
A beruházás műszaki átadás-átvételi eljárása júniusban lezárult, az önkormányzat azonban az aszfaltozás minőségével kapcsolatban további vizsgálatokat és egyeztetéseket tartott szükségesnek. A független szakértői vizsgálat szerint az út rendeltetésszerű használatra alkalmas, ugyanakkor értékcsökkenést állapítottak meg. Az ügy augusztusban ismét a városi közgyűlés elé került.
A város északi részének közlekedését a 25-ös főút 2026-os rekonstrukciója is érintette. A nyári munkálatok során a Régi Cifrakapu utca egy szakaszán vízvezetékcserét és útépítési munkákat végeztek.
Mindez jól mutatja, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakított városrész ma már folyamatos megújítást igényel. Az utak, járdák, parkolók és közművek korszerűsítése mellett egyre fontosabb a meglévő zöldfelületek megőrzése is.
Több mint lakótelep – generációk közös emlékei
A Cifrakapu utca, a Kallómalom utca és a Vallon utca környéke sok egri számára nem csupán egy lakótelep része, hanem gyermekkorának, fiatalságának vagy családi életének meghatározó helyszíne.
Az első beköltözők még emlékezhetnek az új lakások átvételére, a környéken zajló építkezésekre és az elsőként megnyíló üzletekre. A következő generációk számára már természetes környezetet jelentettek a házak közötti játszóterek, a sétányok, az iskolába vezető utak és a barátokkal töltött délutánok.
Az egykori facsemetékből mára terebélyes fák lettek, a lakóházak pedig sok család több évtizedes történetét őrzik. A városrész változásait talán éppen azok érzékelik a legjobban, akik az építkezések idején költöztek ide, és azóta is itt élnek.
Az őszi városkép ezért nemcsak szép látvány, hanem egy hosszú történet pillanatképe is. Eger északi városrésze az elmúlt fél évszázadban sokat változott, de a lakótelep utcái ma is ugyanazt a fontos szerepet töltik be: otthont adnak az itt élőknek.
Források
-
Minden, ami Eger – Cifrakapu utcával kapcsolatos korábbi írások
-
Eger önkormányzata – A Cifrakapu utca felújításának műszaki kérdései
-
EgerHírek – Újra a közgyűlés elé kerül a Cifrakapu utca ügye, 2026. augusztus 14.
Borítókép: Eger északi városrésze ősszel, a Cifrakapu utca, Kallómalom utca és Vallon utca környéke, háttérben a környező hegyekkel. Fotó: Fekete Zsolt.
Legutóbbi hozzászólások