A rendkívül száraz nyár és az ősz első hónapjainak súlyos vízhiánya után újabb fontos döntések előtt áll a Tisza-tó vízgazdálkodása. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei arra készülnek, hogy a következő hónapokban a lehető legtöbb érkező vizet visszatartsák a tározóban. A helyzet különlegessége, hogy szükség esetén még a megszokottnál magasabb téli vízszint fenntartása is indokolttá válhat. A legfrissebb adatok már javulást mutatnak, de a 2026-os aszály következményei továbbra is meghatározzák a Tisza-tó jövőjét.
Október 22-én egyeztettek a Tisza-tó téli vízszintjéről
A KÖTIVIZIG október 22-én tartotta meg hagyományos téli vízszintegyeztető tárgyalását a Kiskörei szakaszmérnökségen. Az eseményen részt vettek a tározó hasznosításában érdekelt szervezetek képviselői is.
A tanácskozást Lovas Attila igazgató nyitotta meg, majd Takács Attila kiskörei szakaszmérnök ismertette az elmúlt időszak üzemeltetési tapasztalatait.
A szakemberek értékelése szerint a mögöttünk álló hónapokat szélsőséges csapadékhiány jellemezte. A rendkívüli aszály következtében a Tisza-tó vízszintje már augusztus 28-án elérte a téli üzemi szintet, jóval korábban, mint amikor a szokásos őszi vízszintcsökkentésre sor kerülne.
Ez a körülmény alapvetően megváltoztatta a vízgazdálkodási feladatokat.
A vízügynek ugyanis most nem a nyári víztöbblet fokozatos leeresztésére, hanem a rendelkezésre álló készletek megőrzésére és az érkező víz visszatartására kell összpontosítania.
Már 643 centiméterre emelkedett a vízállás
A KÖTIVIZIG friss tájékoztatása szerint a Kisköre-felső vízmércén 643 centiméteres vízállást mértek.
A Tisza-tóban, valamint a Kisköre és Tiszalök közötti folyószakaszon együttesen megközelítőleg 138,7 millió köbméter vizet tároztak.
Ebből a 610 centiméteres viszonyítási szint felett számított hasznosítható vízkészlet 25,2 millió köbméter volt.
A számok különösen annak ismeretében figyelemre méltók, hogy október elején még egészen más helyzetről számolhattunk be.
Október 9-én a Kisköre-felső vízmércén mindössze 607 centimétert mértek. A tározóban és az érintett folyószakaszon akkor 110,35 millió köbméter víz volt, a 610 centiméter felett számított hasznosítható készlet pedig nulla.
A két állapot összehasonlítása alapján:
-
A vízállás 607 centiméterről 643 centiméterre emelkedett.
-
A tározott vízmennyiség 110,35 millió köbméterről 138,7 millió köbméterre nőtt.
-
A hasznosítható vízkészlet nulláról 25,2 millió köbméterre emelkedett.
Ez 36 centiméteres vízszintemelkedést és mintegy 28,35 millió köbméteres növekedést jelent a nyilvántartott teljes vízmennyiségben.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem kizárólag a Tisza-tó medencéjére, hanem a Kisköre és Tiszalök közötti érintett folyószakaszra is vonatkoznak.
A javulás tehát jelentős, de önmagában még nem jelenti a tartós vízhiány megszűnését.
Akár magasabb téli vízszintet is fenntarthatnak
Az októberi egyeztetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a csapadékviszonyok jövőbeni alakulása továbbra is bizonytalan.
A KÖTIVIZIG ezért arra törekszik, hogy az érkező többletvizeket lehetőség szerint visszatartsa a Tisza-tóban.
A szakemberek szerint szükség esetén az üzemeltetési szabályzatban meghatározottaktól eltérő, rendkívüli üzemállapot alkalmazása is indokolttá válhat.
Ez azt jelentheti, hogy a téli időszakban a szokásosnál magasabb vízszintet tartanak fenn.
A döntés azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függ.
Figyelembe kell venni a téli jegesedés lehetséges hatásait, a tározó biztonságát, az esetleges árhullámokat és a következő tavaszi feltöltés feltételeit is.
A magasabb téli vízszint tehát egyelőre mérlegelt lehetőség, nem pedig véglegesen bejelentett üzemrend.
Miért nem lehet egyszerűen egész télen magasan tartani a vizet?
A Tisza-tó sajátossága, hogy mesterségesen szabályozott, sekély síkvidéki tározó.
A nyári és téli vízszint közötti különbség nem véletlen. A téli üzemrend kialakításánál az árvízvédelmi és jégvédelmi szempontok meghatározó szerepet játszanak.
Magasabb vízszint mellett a kialakuló jégtakaró egy esetleges árhullám során felszakadhat és megindulhat. A mozgó jégtömeg veszélyeztetheti a part menti növényzetet, az árvízvédelmi létesítményeket, a turisztikai infrastruktúrát és a Kiskörei Vízlépcsőt is.
Ezért a vízvisszatartás és a téli biztonság között megfelelő egyensúlyt kell találni.
A vízügyi igazgatóság külön hangsúlyozta, hogy a téli üzemeltetés során a tározó terének védelmét és a tavaszi feltöltés biztonságos megvalósítását egyaránt biztosítani kell.
Egy esetlegesen kialakuló árhullám a téli vízszint beállításának ütemét is módosíthatja.
Tavaly még egészen más volt a helyzet
Érdemes összehasonlítani az idei terveket a 2025-ös téli vízszintegyeztetés eredményeivel.
A KÖTIVIZIG 2025. szeptember 30-án tartott egyeztetésén arról tájékoztatott, hogy október 23. után a Kisköre-felső vízmércén mért 735 ± 5 centiméteres vízszintet a vízjárás függvényében egy ütemben 620 ± 5 centiméteres tartományba kívánják csökkenteni.
A tavaszi visszatöltést március 1. után tervezték.
A 2026-os év azonban gyökeresen eltér a megszokottól.
A rendkívüli szárazság miatt a tározó már augusztus végén elérte a téli vízszintet. A vízügyi szakembereknek ezért most az a legfontosabb feladatuk, hogy az esetlegesen érkező víztöbbletet megőrizzék.
A két év közötti különbség jól mutatja, milyen mértékben befolyásolhatják a szélsőséges időjárási körülmények a Tisza-tó üzemeltetését.
A 2026-os aszály már nyáron rendkívüli helyzetet teremtett
A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hónapokban folyamatosan beszámoltunk a Tisza-tó vízhiányáról.
A rendkívüli helyzet már a nyár elején kialakult.
A vízügyi szakemberek a tavaszi időszakban a megszokottnál korábban feltöltötték a tározót, majd júniusban a vízkészletek megőrzése érdekében rendkívüli üzemrendet alkalmaztak.
A vízszintet átmenetileg 750 centiméterre emelték.
A tartós csapadékhiány, a Tisza alacsony vízhozama és a fokozott párolgás azonban gyorsan csökkentette a rendelkezésre álló vízkészletet.
Augusztus elején a vízszint naponta akár 2–4 centiméterrel is apadt.
A hónap végére már a téli üzemi szint közelébe került a tározó.
Szeptemberben pedig több alkalommal is olyan alacsony vízállást mértek, amely mellett a meghatározott 610 centiméteres szint feletti hasznosítható vízkészlet elfogyott.
A KÖTIVIZIG október 9-i tájékoztatása szerint a Bodrog, a Sajó–Hernád, a Közép-Tisza és a Zagyva–Tarna vízgyűjtőjén az év addigi részében az adatgyűjtés kezdete óta nem tapasztalt csapadékhiány alakult ki.
A vízhiány tehát nem csupán a Tisza-tó közvetlen környezetét érintette, hanem a folyó vízgyűjtőjének jelentős részét.
Poroszlónál, Sarudnál és Dinnyésháton is megmutatkozott a vízhiány
Heves megye számára különösen fontos a Tisza-tó állapota.
Poroszló, Sarud és Tiszanána-Dinnyéshát térségében a 2026-os nyár és ősz során rendkívül látványos változások következtek be.
A víz visszahúzódásával hatalmas mederrészek kerültek felszínre, amelyek normális nyári vízállás mellett víz alatt találhatók.
Poroszlónál a híd környezetében régi fatörzsek, tuskók és iszapos mederformák váltak láthatóvá.
Dinnyésháton az Álompart előtti vízfelület jelentősen visszahúzódott.
Sarudon az alacsony vízállás a turisztikai szolgáltatásokat is érintette. Augusztus 22-én a vízmélység csökkenése miatt bezárt az Élményfalu Vízijátszótér és az Aquaglide Vízi Élménypark.
A Tisza-tó más részein, így Abádszalók és Kisköre térségében is szokatlan látvány fogadta az érdeklődőket.
A szeptemberben készült drónfelvételeken szárazon álló stégek, iszapos mederrészek és jelentősen beszűkült vízfelületek láthatók.
A Minden, ami Eger korábbi beszámolóiban ezeket a változásokat több helyszínen, különböző időpontokban készült felvételekkel mutattuk be.
A mostani vízszintemelkedés ezért különösen fontos fejlemény.
Mit jelent a vízvisszatartás a Tisza-tó jövője szempontjából?
A Tisza-tó egyszerre vízgazdálkodási létesítmény, természeti élőhely és jelentős turisztikai térség.
A tározó vízkészlete szerepet játszik a vízellátásban, az öntözésben, az ökológiai állapot fenntartásában, a horgászatban és a vízi turizmusban.
A vízvisszatartás ezért nem csupán azt jelenti, hogy magasabb vízállást szeretnének elérni.
A cél az is, hogy a következő száraz időszakra megfelelő tartalék álljon rendelkezésre.
A 2026-os év egyik legfontosabb tanulsága, hogy még a tudatosan kialakított víztartalékok is gyorsan csökkenhetnek, ha hosszú hónapokon keresztül kevés víz érkezik a folyón.
A tározóban megtartott többletvíz javíthatja a következő időszak kiinduló feltételeit, ugyanakkor nem helyettesítheti a vízgyűjtő egészére kiterjedő, tartós csapadékos időjárást.
A Tisza-tó állapotát továbbra is alapvetően meghatározza a folyó vízhozama, az időjárás és a vízügyi üzemeltetés összehangolása.
Biztató változás, de a vízhiány veszélye nem múlt el
Az október végére kialakult helyzet mindenképpen kedvezőbb a néhány héttel korábbinál.
A 643 centiméteres vízállás és a 25,2 millió köbméteres hasznosítható vízkészlet már számottevő tartalékot jelent a korábbi állapothoz képest.
A következő hónapok azonban továbbra is bizonytalanok.
A téli csapadék mennyisége, a Tiszán érkező vízhozam, az esetleges árhullámok és a jegesedés egyaránt befolyásolhatják, hogy mennyi vizet sikerül biztonságosan megtartani.
A KÖTIVIZIG október 22-i egyeztetése ezért fontos fordulópontot jelent a 2026-os rendkívüli vízhiány kezelésében.
A hangsúly most a vízkészletek megőrzésén van.
A Tisza-tó számára a következő hónapok legfontosabb kérdése már nem csupán az, hogy mennyi víz érkezik, hanem az is, hogy ebből mennyit lehet biztonságosan visszatartani a következő tavaszra.
Források
Minden, ami Eger – Eltűnő vízfelületek Heves megyében – egyre súlyosabb az aszály következménye
KÖTIVIZIG – Vízvisszatartás a Tisza-tóban, 2026. októberi Facebook-tájékoztatás
KÖTIVIZIG – Hivatalos vízügyi hírek és tájékoztatók
KÖTIVIZIG – Egylépcsős téli vízszint a Tisza-tóban, 2025. október 2.
Borítókép: A KÖTIVIZIG októberi vízszintegyeztetéséhez közzétett felvétel. Fotó: Tóth Gábor / KÖTIVIZIG.

Legutóbbi hozzászólások