Eger utcáin a forradalom egyik legmozgalmasabb napján emberek ezrei követelték a szovjet uralom és a kommunista diktatúra jelképeinek eltávolítását. A mai Érsekkertben ledöntötték az egriek által csak „Ivánnak” nevezett szovjet katonaszobrot, majd a Bazilika mögötti téren álló emlékmű is a földre került. A Líceum előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy eltávolíttassa az épület tornyán magasodó vörös csillagot. A történelmi belváros több helyszíne egyetlen nap alatt a forradalom eseményeinek színterévé vált. A hetven évvel ezelőtt történtek közül számos részletet levéltári dokumentumok, tanúvallomások és helytörténeti kutatások őriztek meg.
A forradalom már napokkal korábban elérte Egert
Az egri események előzményei az Egri Pedagógiai Főiskolához kapcsolódnak. Október 21-én a hallgatók megalakították a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták tizenkét pontos követelésüket. Október 23-án megválasztották vezetőiket, miközben a budapesti események hírei egyre gyorsabban terjedtek a városban.
Október 24-én és 25-én már tüntetéseket tartottak Eger belvárosában. A megmozdulások szervezésében a főiskola mellett a Dobó István Gimnázium tanárai és diákjai is jelentős szerepet vállaltak.
A résztvevők nemzeti színű szalagokat tűztek a ruhájukra, és Magyarország függetlenségét követelő jelszavakat hangoztattak. A kezdetben főként diákokhoz kapcsolódó megmozdulásokhoz egyre többen csatlakoztak.
Október 26-ára a tiltakozások már nem korlátozódtak a követelések megfogalmazására. A tüntetők a város közterületein álló szovjet emlékművek és kommunista jelképek eltávolítását is követelték.
„Iván” ledöntése a Népkertben
A mai Érsekkertet az 1950-es években Népkertnek nevezték. A parkban szovjet katonát ábrázoló emlékmű állt, amelyet az egriek egyszerűen „Ivánként” emlegettek.
A szobor a második világháború utáni szovjet jelenlét egyik látványos városi jelképe volt. Az 1956-os forradalom idején azonban a tüntetők számára már a szovjet befolyást és a diktatúrát testesítette meg.
Október 26-án délelőtt a Népkertben összegyűlt tömeg ledöntötte a szovjet katonaszobrot, majd kivontatta a park területéről.
A történtek egyik legérdekesebb részletét Tőrös Károly főiskolai testnevelő tanár visszaemlékezése és az 1957-ben rögzített vallomása alapján ismerjük.
Amikor a szobordöntés híre eljutott a főiskolára, Némedi Lajos igazgató arra kérte Tőrös Károlyt, hogy menjen a Népkertbe, próbálja megnyugtatni a tüntetőket, és ha főiskolai hallgatókat talál közöttük, igyekezzen visszavinni őket az intézménybe.
A tanár azonban már csak a ledöntött emlékművet találta a helyszínen.
A szovjet katona szobra a földön feküdt, rajta az elégetett koszorúk maradványai füstölögtek. A tüntetők éppen arra készültek, hogy a súlyos szobrot továbbvontassák a városközpont felé.
Tőrös Károlynak sikerült lebeszélnie őket erről.
A szobor végül a Klapka utcában maradt, az úttesttel párhuzamosan fekve.
A történet különlegessége, hogy nem csupán magáról a szobordöntésről maradt fenn beszámoló, hanem arról is, hogyan próbálták egyes főiskolai tanárok megakadályozni a helyzet további elmérgesedését.
A Népkertben történtek a forradalom egyik legismertebb egri eseményévé váltak.
A Bazilika mögött is ledöntöttek egy szovjet emlékművet
A délelőtti eseményeket délután újabb szobordöntés követte.
A tüntetők a korabeli Vorosilov térre, a mai Eszterházy térre vonultak. A Bazilika mögötti, a bíróság előtti területen egy másik szovjet katonai emlékmű állt.
A tömeg ezt is ledöntötte.
A két szobordöntés helyszíne ma is Eger legismertebb városrészei közé tartozik. A Népkert helyén az Érsekkert, a Vorosilov tér helyén pedig az Eszterházy tér található.
A mai járókelők közül sokan talán nem is gondolnak arra, hogy ezek a helyek egykor a forradalmi megmozdulások központjai voltak.
A szobordöntéseknek politikai jelentőségük volt. A tüntetők nem egyszerűen közterületi alkotásokat távolítottak el, hanem a szovjet hatalomhoz kapcsolódó jelképekkel fordultak szembe.
A forradalom országos eseményeihez hasonlóan Egerben is fontos szerepet kapott a közterek szimbolikus átalakítása.
Több ezren követelték a Líceum vörös csillagának eltávolítását
A szovjet emlékművek ledöntése után a tüntetők a Líceum elé vonultak.
A történelmi épület ekkor az Egri Pedagógiai Főiskolának adott otthont. Tornyán hatalmas vörös csillag állt, amely a kommunista rendszer egyik legfeltűnőbb egri jelképe volt.
A történeti feldolgozás szerint a főiskola előtt mintegy hatezer-nyolcezer ember követelte a csillag eltávolítását.
A tömeg küldöttséget menesztett Némedi Lajos igazgatóhoz, hogy intézkedjen a leszereléséről.
A feladat azonban korántsem volt egyszerű.
A vörös csillag egy több mázsás fémszerkezet volt. A visszaemlékezésekben mintegy hétmázsás szerkezetként szerepel, amelynek szakszerűtlen eltávolítása súlyos balesetet okozhatott volna.
Némedi Lajos ezért az Egri Lakatosárugyár igazgatójától kért segítséget.
A gyár vezetője azonban arra hivatkozva, hogy felettes hatóságától nem kapott erre vonatkozó utasítást, nem küldött szerelőket.
A tömeg egyre türelmetlenebbé vált.
Néhány fiatal megpróbálta megbontani a csillag tartószerkezetét, ami azzal fenyegetett, hogy a hatalmas fémszerkezet lezuhan, és megrongálja az épületet, vagy a lent tartózkodó emberek közé esik.
Végül a Vas- és Fémipari KTSZ szakemberei vállalták a veszélyes munkát.
A részletes történeti kutatás szerint a vörös csillagot október 27-én délután sikerült eltávolítani.
Ez fontos dátumbeli különbség: a csillag leszerelését október 26-án követelte a tömeg, de a tényleges eltávolítás csak másnap történt meg.
A szobordöntéseknél jóval több történt Egerben
Október 26-án a forradalmi események nem merültek ki a kommunista jelképek eltávolításában.
A városban röplapokat és kiáltványokat nyomtattak, amelyek segítségével a forradalmi követelések szélesebb körben is ismertté válhattak.
Az egri nyomda fontos szerepet kapott a tájékoztatásban, hiszen a rádióból és a különböző városokból érkező hírek mellett a nyomtatott felhívások jelentették az információterjesztés egyik legfontosabb eszközét.
A helyzet ugyanakkor egyre feszültebbé vált.
A tüntetők között már az Államvédelmi Hatóság lefegyverzését követelő hangok is megjelentek. A város vezetésének és a főiskola oktatóinak egy része attól tartott, hogy a tömegmegmozdulások erőszakos eseményekbe torkollhatnak.
A főiskolások és tanáraik közül többen éppen ezért igyekeztek megakadályozni a személyek elleni megtorlásokat és a veszélyes cselekményeket.
A forradalmi szerveződés közben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a közrend fenntartása és a város védelmének megszervezése.
A következő napokban megalakuló forradalmi testületek és nemzetőri szervezetek már ezekre a feladatokra is választ kerestek.
Miért fontos a pontos dátum?
Az egri szobordöntések történetében a pontos időpont meghatározása különösen fontos.
Egyes korábbi feldolgozások október 25-ére tették a szovjet emlékművek ledöntését.
A később feltárt dokumentumok és tanúvallomások azonban október 26-át támasztják alá.
Az eseményeket feldolgozó történeti tanulmány külön megjegyzi, hogy a szerző korábban maga is október 25-ét jelölte meg, de az újabb források alapján módosította álláspontját.
A kutatásban jelentős szerepet kapott Tőrös Károly 1957-es vallomása is, amely a Népkertben történtek részleteit őrizte meg.
Az időpont tisztázása azért lényeges, mert a forradalom egri eseményei gyors egymásutánban zajlottak. A belvárosi tüntetések, a szobordöntések, a Líceum vörös csillagának eltávolítása és a forradalmi szervezetek megalakulása különböző napokhoz kapcsolódik.
A történeti események pontos rekonstruálásához ezért a korabeli dokumentumokat és a későbbi visszaemlékezéseket együtt kell vizsgálni.
Mi lett a Népkertben ledöntött „Ivánnal”?
A szovjet katonaszobor története a forradalom leverésével nem ért véget.
Az emlékművet később visszaállították, és még évtizedekig az egri parkban maradt.
A rendszerváltás idején azonban már megszűnt az a politikai környezet, amelyben az ilyen szovjet emlékművek központi szerepet kaptak a városok közterein.
Az „Ivánként” ismert szobor eltűnt az Érsekkertből, de ledöntésének emléke megmaradt a helytörténeti kutatásokban és a város történelmi emlékezetében.
A forradalom hatvanadik évfordulóján, 2016-ban Eger önkormányzata emléktábla elhelyezését kezdeményezte a szobor egykori helyének közelében.
Az előterjesztés az Érsekkert szökőkútjának környékét jelölte meg, és kifejezetten az 1956. október 26-i szobordöntésre kívánt emlékeztetni.
A kezdeményezés azt is felidézte, hogy a forradalom leverése után a szobordöntésben részt vevők közül többen börtönbüntetést kaptak.
A történet tehát nemcsak a forradalom néhány órájáról szól, hanem a későbbi megtorlásokról és az emlékezés hosszú évtizedeiről is.
Egerben ma is megtalálhatók a forradalom helyszínei
A hetvenedik évforduló idején különösen érdekes végiggondolni, mennyi minden történt 1956 októberében Eger ma is jól ismert közterein.
Az Érsekkertben sétálva a népkerti szobordöntés helyszínére emlékezhetünk.
Az Eszterházy téren a második szovjet emlékmű ledöntésének története idézhető fel.
A Líceum előtt pedig annak a több ezres tömegnek az emléke elevenedhet meg, amely a torony vörös csillagának eltávolítását követelte.
A városban más emlékhelyek is őrzik az 1956-os forradalom történetét.
A Hatvani kapu téren álló 1956-os emlékművet Király Róbert alkotta, és 1994-ben állították fel. A krómacél zászló és a kőtömb az országos forradalomnak és szabadságharcnak, valamint a helyi áldozatoknak is emléket állít.
A helyszínnek külön történeti érdekessége, hogy 1970 és 1990 között Lenin szobra állt ezen a területen. A rendszerváltást követően így a tér emlékezeti szerepe is alapvetően megváltozott.
A 2026-os évfordulóhoz kapcsolódó egri várostörténeti séták szintén ráirányították a figyelmet azokra az épületekre és közterekre, amelyek az 1956-os eseményekhez kapcsolódnak.
Hetven éve Eger utcáin is történelmet írtak
Az 1956. október 26-i események a város történetének meghatározó pillanatai közé tartoznak.
A Népkertben ledöntött „Iván”, a Vorosilov téren eltávolított szovjet emlékmű és a Líceum vörös csillaga három olyan jelkép volt, amelyekhez az egri forradalom leglátványosabb eseményei kapcsolódtak.
A történet azonban nemcsak a szobrokról szól.
Szól azokról a fiatalokról, akik a főiskolán és a gimnáziumban megfogalmazták követeléseiket. Azokról az egri polgárokról, akik az utcára vonultak. Azokról a tanárokról, akik a felfokozott helyzetben is igyekeztek megőrizni a józan mérlegelést. És azokról is, akiknek később a forradalomban vállalt szerepük miatt kellett elszenvedniük a megtorlást.
A forradalom nem csupán a fővárosban formálta Magyarország történelmét. Egerben is emberek ezrei váltak a történelmi események résztvevőivé.
A mai Érsekkert, az Eszterházy tér és a Líceum környéke ennek a múltnak a tanúja.
Hetven évvel később már nem állnak ott azok a szovjet emlékművek, amelyek ellen a tüntetők felléptek. Az 1956. október 26-i egri események azonban továbbra is a város történelmének fontos fejezetét jelentik.
Források
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Egerben – történeti tanulmány
Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében – Egertörténeti Ismerettár
A néppel tűzön-vízen át! – Tudományos konferencia a nemzetőrségről
1956 emlékét Eger utcái is őrzik – várostörténeti séta, 2026
1956-os emlékmű – Hatvani kapu tér, Eger
Borítókép: Az 1956-os egri forradalom hiteles archív fényképe – Bródy Sándor Könyvtár

Legutóbbi hozzászólások