Eger egyik legjelentősebb barokk épülete a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt álló Nagypréposti-palota. A ma könyvtárként működő műemlék falai között egykor főpapok éltek, katonai vezetők tanácskoztak, és a magyar történelem fontos eseményei zajlottak. A palota története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint a ma látható épületé. Egykori tulajdonosai, különleges építészeti részletei és kevésbé ismert történetei Eger múltjának érdekes fejezeteit őrzik.

Két régi ház állt egykor a palota helyén

A mai Nagypréposti-palota helyén a török uralom megszűnése után még egészen más épületek álltak.

Az ingatlan egyik korai ismert tulajdonosa Körber Fülöp élelmezési biztos volt, akit később Aranyossy kanonok követett. A terület ezután Tarródy István Heves megyei alispán birtokába került.

A 18. század elején még két, egymáshoz épített lakóház állhatott a telken. Az ingatlan különösen értékesnek számított, mert a hozzá tartozó kert egészen az Eger-patakig húzódott.

Tarródy 1728-ban Kozma kanonokkal kötött adásvételi megállapodást. A 4000 forintos vételár azonban olyan magas volt, hogy a kanonok végül nem fizette ki.

A házakat 1729-ben Handler György kanonok vásárolta meg.

Handler jelentős építkezéseket végeztetett. Végrendeletében arról számolt be, hogy a megvásárolt házat alapjaitól újjáépítette, és mintegy tízezer forintot fordított rá.

A kanonok különleges rendelkezést is hagyott hátra: halála után az ingatlant értékesíteni kellett, a befolyt összeget pedig kamatoztatni. A kamatokból a szegény papokat kívánta támogatni.

A ház később leromlott, így új épület emelése vált szükségessé.

Fellner Jakab tervei alapján épült fel a barokk palota

A ma látható palota létrejötte Batthyány Ignác nevéhez kapcsolódik.

Batthyány 1772-ben szerezte meg az ingatlant, majd Eszterházy Károly egri püspök közvetítésével Fellner Jakab építészhez fordult.

Fellner a magyarországi késő barokk építészet egyik jelentős mestere volt, akinek munkássága Eger építészeti fejlődéséhez is kapcsolódott.

A palota építésének fő időszakát 1774 és 1776 közé teszik. A munkálatok azonban később is folytatódtak, és Dobronyay Miklós kanonok idején, az 1780-as években fejeződtek be.

Batthyány Ignác később erdélyi püspök lett. Nevéhez fűződik a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár megalapítása is.

Érdekes egybeesés, hogy az általa építtetett egri palota évszázadokkal később szintén könyvtárnak adott otthont.

Az épületről fennmaradt történeti adatok alapján nem bizonyított, hogy Batthyány maga is beköltözött volna az elkészült palotába.

Fazola Henrik munkája ma is látható

A Nagypréposti-palota homlokzatának egyik legértékesebb részlete az emeleti erkély.

A kovácsoltvas erkélykorlátot és a földszinti ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette, akinek munkái Eger több jelentős műemlékén is megtalálhatók.

A kapu két oldalán díszes, lombfüzérekkel ékesített oszlopok tartják az erkélyt.

A bejárati kapu rokokó vasalásai, a homlokzat díszítőelemei és a belső boltíves terek a 18. századi építészet jellegzetes részletei.

Az épület egyik érdekessége, hogy az erkély kovácsoltvas korlátján Dobronyay Miklós névbetűi láthatók.

Ez arra utal, hogy az építkezés befejezésében milyen fontos szerepet játszott a kanonok.

A palota belsejében gazdagon kialakított, faragott kőlépcső vezet az emeletre. A lépcső fonadékos díszítése a korabeli reprezentatív lakóépületek világát idézi.

Egykor az Eger-patakig ért a palota kertje

A Nagypréposti-palota környezete az évszázadok során jelentősen megváltozott.

Építésekor az ingatlanhoz nagy udvar és hosszú, gondozott kert tartozott, amely a mai fürdők közelében található hídig húzódott.

A palota akkoriban még nem olyan saroképület volt, mint napjainkban.

Az Egészségház utca később kialakított szakasza ugyanis eredetileg nem választotta el a palotát a szomszédos ferences telektől.

Az új utcát Pyrker János László érsek idején nyitották meg, hogy könnyebbé tegyék a fürdők megközelítését.

Az útvonalat később Erzsébet sétánynak, majd Pyrker utcának is nevezték.

Ez a városrendezési változás alapvetően átalakította a palota környezetét, és hozzájárult a ma ismert belvárosi utcakép kialakulásához.

Amikor az egri érseknek ki kellett költöznie a saját palotájából

A Nagypréposti-palota egyik kevésbé ismert története 1809-hez kapcsolódik.

A napóleoni háborúk idején a Habsburg uralkodócsalád egy időre Egerbe menekült, és az érseki palotában kapott elhelyezést.

Fischer István egri érseknek ezért átmenetileg el kellett hagynia saját rezidenciáját.

Az érsek három hónapra a Nagypréposti-palotába költözött, így az épület rövid időre az egri érseki igazgatás központjává vált.

Ugyanebben az időszakban a nagypréposti és a kispréposti palota használatában is érdekes helyzet alakult ki.

Dobronyay Miklós kisprépostként a Nagypréposti-palotában lakott, miközben Zábráczky József nagyprépost a Kispréposti-palotát használta.

A két épületet 1809-ben, mindkét egyházi méltóság halálának évében adták vissza eredeti rendeltetésének.

Dembinszky, Görgey és Klapka a palotában

A palota történetének legismertebb eseménye az 1848–49-es szabadságharchoz kötődik.

A kápolnai csata előtti napokban Eger fontos katonai találkozóhely lett.

Lévay Sándor nagyprépost, aki ekkor érseki helynökként is működött, 1849. február 25-én és 26-án vendégül látta Dembinszky Henrik altábornagyot, a magyar hadak fővezérét.

A palotában megfordult Görgey Artúr és Klapka György tábornok is.

A katonai vezetők a közelgő ütközet hadműveleti kérdéseiről tanácskoztak.

A palota falán ma is emléktábla őrzi az esemény emlékét.

A táblán szereplő történeti leírás szerint 1849. február 26-án délben az emeleti nagyteremben tartózkodó katonai vezetők a Verpelét felől hallatszó ágyúdörgésre indultak a csata helyszínére.

A kápolnai csatát február 26-án és 27-én vívták, és a magyar csapatok vereségével végződött.

A palota így közvetlenül kapcsolódik a szabadságharc egyik jelentős hadműveletéhez.

Fáklyás felvonulás az erkély alatt

A szabadságharc napjaiból egy másik történet is fennmaradt.

Dembinszky Henriket az egri lakosság fáklyás felvonulással köszöntötte.

A tábornok a Nagypréposti-palota erkélyéről fogadta a város lakóinak üdvözlését.

Az esemény különösen érdekes, hiszen ugyanaz az erkély szolgált a katonai vezető nyilvános megjelenésének helyszínéül, amelynek kovácsoltvas korlátját még a 18. században készítették.

A szabadságharc emlékét őrző táblát 1939-ben helyezték el az épületen.

Az emléktábla létrejöttében szerepet játszott a Hadimúzeum lengyel emlékbizottsága, amely a magyar–lengyel történelmi kapcsolatok fontos helyszíneit kívánta megjelölni.

Breznay Imre egri helytörténész kutatásai szintén hozzájárultak az esemény pontosabb megismeréséhez.

Kétszer is tűz pusztított az épületben

A palota történetében nemcsak ünnepélyes események szerepelnek.

A fennmaradt feljegyzések szerint az épületet két alkalommal is tűzvész érte.

A károk pontos körülményei és időpontjai a könnyen hozzáférhető épülettörténeti összefoglalók alapján nem minden részletükben tisztázottak.

Ismert azonban, hogy 1829-ben Rajner Károly nagyprépost felújíttatta a palotát.

Rajner az egri főszékesegyház építésének támogatásában is szerepet vállalt az 1830-as években.

A Nagypréposti-palota története tehát a Bazilika építésének időszakához is kapcsolódik.

Erdőgazdasági székházból könyvtár

A második világháború után jelentősen megváltozott az épület rendeltetése.

Az egykori egyházi rezidenciába először a Bükki Erdőgazdaság költözött be.

A megyei könyvtár 1952-ben jött létre a korábbi körzeti és városi könyvtár összevonásával.

Az intézmény 1957-ben kapott helyet a Nagypréposti-palota emeleti részén.

Ekkor a földszinten még lakások voltak, így a könyvtár kezdetben csak az épület egy részét használhatta.

Az intézmény fejlődésével azonban egyre nagyobb helyre volt szükség.

Az 1960-as évek végére a földszinti lakásokat felszabadították, és a könyvtár fokozatosan az egész épületet birtokba vehette.

A felújított intézmény 1970. április 25-én nyitotta meg kapuit.

Ekkor már szabadpolcos könyvtári szolgáltatás, olvasóterem és zenei részleg is várta az olvasókat.

A korábbi főpapi lakóépület ezzel végleg Eger kulturális életének egyik fontos helyszínévé vált.

Mit tártak fel a legutóbbi felújítás során?

A Nagypréposti-palota történetének megismerésében újabb fontos időszakot jelentett a 2019–2020-as felújítás.

A munkálatokhoz kapcsolódóan régészeti, restaurátori és építéstörténeti vizsgálatokat végeztek.

A szakemberek az épület különböző építési korszakait és korábbi kialakításának részleteit kutatták.

A feltárások egy részét láthatóvá tették, így az épületben ma nemcsak a könyvtári gyűjteményekkel, hanem a palota múltjával is megismerkedhetnek az érdeklődők.

A Bródy Sándor Könyvtár vezetett palotatúrákat is szervez, amelyeken az egykori lakók, látogatók és az épület történetének kevésbé ismert eseményei kerülnek előtérbe.

A könyvtár tájékoztatása szerint ezek a programok előzetes regisztrációhoz kötöttek.

Több mint kétszázötven év története egyetlen épületben

A Nagypréposti-palota története szorosan összefonódik Eger fejlődésével.

Az egykori polgári házak helyén felépült főpapi rezidencia tanúja volt a 18. századi barokk városépítésnek, a napóleoni háborúk eseményeinek és az 1848–49-es szabadságharcnak.

Falai között megfordultak az egyházi és katonai élet jelentős személyiségei, később pedig egészen más feladatot kapott.

Az egykori nagypréposti lakóhely ma a Bródy Sándor Könyvtár otthona.

A Kossuth Lajos utca 16. szám alatt álló épület ezért nem csupán építészeti műemlék, hanem Eger helytörténetének egyik fontos, ma is használatban lévő emlékhelye.

Források

Minden, ami Eger – Eger, a Felföld kapuja

Minden, ami Eger – A középkori Eger városrészei

Minden, ami Eger – Élet költözhet a volt Helyőrségi Klub kávézójába

Bródy Sándor Könyvtár – Épülettörténet

Bródy Sándor Könyvtár – Könyvtártörténet

Bródy Sándor Könyvtár – Palotatúra

Eger városa – Nagypréposti-palota

Qulto – Eger, műemléki épülettörténeti ismertető

Borítókép: Az egri Nagypréposti-palota a Kossuth Lajos utcában. Fotó: Szinok Gábor.