A Mátra egyik legkülönlegesebb temploma nem egy település központjában, hanem három hegyi falu között, egy magaslati réten áll. A Szent István király tiszteletére emelt kis kőtemplom Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló közös öröksége. A Sztepán-réten található épület nemcsak vallási emlék, hanem kedvelt kirándulóhely, amelyhez különös történet, egri alkotók munkája és egy költő emléke is kapcsolódik.
Egy templom, amely három faluhoz tartozik
A Felső-Mátra festői környezetében, a Kút-hegy oldalában, mintegy 825 méteres magasságban áll a Három falu templomaként ismert Szent István király-templom. A Mátraszentistváni Síparkkal szemközti réten emelkedő épület az Országos Kéktúra útvonala mellett található.
A környező települések története szorosan összekapcsolódik. Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló a Felső-Mátra hegyi településvilágának részei, ahol a lakosság életében egykor az erdőgazdálkodás, a faszénkészítés és a fából készült használati tárgyak előállítása is fontos szerepet játszott.
A három település között felépített templom különleges elhelyezkedése már önmagában is figyelemre méltó. Nem a hagyományos falusi templomok mintáját követi, amelyek többnyire a települések központjában állnak. Itt a hegyoldalban, a lakott területektől távolabb kapott helyet a közös szakrális épület.
Egy különös történet az egri érsekről
A templom helyének kiválasztásához érdekes helyi történet kapcsolódik.
A hagyomány szerint az egri érsekség egy közös templom építését határozta el a három mátrai település számára. A tervvel azonban nem mindenki értett egyet: mindhárom falu azt szerette volna, hogy a templom a saját területén épüljön fel.
A viták állítólag olyan sokáig elhúzódtak, hogy végül az egri érseknek kellett döntést hoznia. A történet szerint olyan helyszínt jelölt ki, amely mindhárom településtől egyenlő távolságra található.
Így került a templom a Sztepán-rétre.
A történet szép példája annak, hogyan őrizheti meg a helyi emlékezet egy épület keletkezésének magyarázatát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az érseki döntésről szóló elbeszélés történeti dokumentumokkal egyelőre nem igazolt. A templom helyének kiválasztásáról többféle elképzelés ismert, a népszerű történetet ezért helyi hagyományként érdemes kezelni.
Egri építész tervezte a hegyi templomot
A templom történetének egyik legfontosabb egri vonatkozása az épület tervezőjének személye.
A Szent István király-templomot Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján emelték, és 1942-ben szentelték fel.
A terméskőből készült épület megjelenése szokatlanul egyszerű, mégis karakteres. Meredek tetőszerkezete, határozott háromszögű homlokzata és zárt kőfalai a környező hegyvidéki tájhoz illeszkednek.
A templom építészeti kialakításában a természetes építőanyag és a visszafogott formavilág dominál. Nem monumentális méreteivel, hanem arányaival és elhelyezkedésével válik különlegessé.
A hegyoldalból kiemelkedő épület messziről is felismerhető. A terméskő falak és a magas tető szinte erődszerű megjelenést kölcsönöznek neki.
A templom a Felső-Mátra legrégebbi templomépületeként ismert, és az elmúlt évtizedek során a környék egyik jellegzetes építészeti emlékévé vált.
Az oltárképet is egri művész készítette
Az épülethez egy másik egri alkotó neve is kapcsolódik.
A templom főoltárképét Kátai Mihály egri festőművész készítette. Az alkotás Szent István királyt, Magyarország első királyát és a templom védőszentjét ábrázolja.
Szent István tisztelete különösen fontos helyet foglal el a magyar egyházi hagyományban. Az államalapító király alakja a keresztény magyar államiság megszületésének jelképe.
A templom titulusa ezért történelmi és vallási jelentőséggel is bír.
A Hevesy Sándor által tervezett épület és Kátai Mihály oltárképe két egri alkotó munkáját kapcsolja össze a Mátra egyik legismertebb vallási emlékhelyén.
Sík Sándor versben örökítette meg
A Három falu temploma az irodalomban is nyomot hagyott.
Sík Sándor költő, piarista szerzetes és irodalomtörténész versben idézte meg a hegytetőn álló épületet.
A költeményben a templom szinte várként jelenik meg, amely a környező három falu fölé magasodik. A költő a hegyvidéki emberek életét is felidézi, amikor a fakanálfaragók és a szénégetők népéről ír.
A vers különlegessége, hogy nemcsak az épület látványát, hanem a hegyi falvak egykori világát is megörökíti.
A terméskő templom, a környező erdők és a hegyek között meghúzódó települések együtt alkotják azt a tájat, amely Sík Sándort is megihlette.
A Mátra egyik kedvelt kirándulóhelye
A templom ma már nemcsak a környék vallási életének része, hanem népszerű turisztikai célpont is.
Az Országos Kéktúra közelében fekvő épületet sok természetjáró keresi fel. A Sztepán-rét nyitott térsége különösen látványos környezetet biztosít a templomnak.
Tavasszal és nyáron a rét zöldje, ősszel a környező erdők színváltozása, télen pedig a havas hegyvidéki táj ad különleges hangulatot a helyszínnek.
A közeli Mátraszentistváni Sípark miatt a téli sportok kedvelői számára is ismerős látvány a kis templom.
Az épület külső környezete egész évben felkereshető. A belső tér megtekintésére elsősorban a szertartások idején nyílik lehetőség.
A templom közelében vezető turistautak lehetőséget kínálnak arra, hogy a látogatók a három mátrai település környezetét is felfedezzék.
Hogyan közelíthető meg?
A templom megközelítése viszonylag egyszerű.
Tömegközlekedéssel a Mátraszentimre, Sztepánrét nevű autóbusz-megálló jelenti az egyik legközelebbi kiindulópontot. Innen mintegy 500 méteres gyaloglással érhető el az épület, a kék háromszög turistajelzést követve.
Autóval a Mátraszentistváni Sípark irányából lehet megközelíteni a helyszínt. A közelben parkolási lehetőség is található.
A kirándulást érdemes összekötni Mátraszentistván, Mátraszentlászló vagy Mátraszentimre felkeresésével. A térség a hegyvidéki települések hangulata, a turistautak és a környező erdők miatt is érdekes úti cél.
Szent István napján tartják a templom búcsúját
A templom búcsúját hagyományosan augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják.
Ez az alkalom különösen fontos a három település vallási hagyományában, hiszen a közös templom védőszentjére emlékeznek.
A természetjáró oldal aktuálisan vasárnap délelőtt 10 órára jelzi a szentmisék időpontját. A korábbi tájékoztatás ettől eltérő időpontot tartalmazott, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni a miserendet.
Több mint nyolc évtizede őrzi a három falu közös emlékét
A Három falu temploma ma már több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza.
Történetében egyszerre jelenik meg a Felső-Mátra településeinek múltja, az egri egyházi kapcsolatok, két egri alkotó munkássága és a magyar irodalom egyik különleges tájleírása.
A Sztepán-réten álló épület arra is emlékeztet, hogy egy templom története nem feltétlenül egyetlen településhez kötődik. Három falu közös vallási emlékeként épült, és az idők során a Mátra egyik jól felismerhető jelképévé vált.
Aki a környéken kirándul, annak érdemes felkeresnie ezt a különleges helyet, ahol a hegyvidéki táj, az építészet és a helyi történelem találkozik.
Források
Három falu temploma (Szent István király templom) a Mátrában – Minden, ami Eger
Három falu temploma – Magyar Természetjáró Szövetség, Természetjáró
Borítókép: A Három falu temploma a Mátrában. Fotó: Guba Anikó / Facebook.

Legutóbbi hozzászólások