Hetven évvel ezelőtt Egerben még az őszi kulturális rendezvényekre készültek. A minaret közelében működő kultúrházban énekkari próbákat, balettelőadásokat, bábszínházat és képzőművészeti foglalkozásokat terveztek. A város lakói ekkor még nem sejthették, hogy néhány nappal később történelmi események részesei lesznek. Egy 1956. október 13-án megjelent újságcikk különösen érdekes pillanatot őrzött meg Eger múltjából.
Amikor még a kultúra töltötte meg a mindennapokat
„Mint egy hatalmas ceruza, úgy emelkedik ki Egerben, a Knézich utca elején a minaret.”
Ezzel a szemléletes hasonlattal kezdődött a Népújság 1956. október 13-i számában megjelent, „Az egri kultúrház őszi és téli tervei” című írás. A korabeli újságíró a város egyik legismertebb műemlékével vezette be beszámolóját, amely a közelében zajló kulturális életről szólt.
A minaret már akkor is Eger egyik jelképe volt. A török hódoltság idejéből fennmaradt építmény évszázadok óta meghatározza a Knézich Károly utca környékének látképét. Az 1950-es években azonban a történelmi környezet nem csupán a város múltjára emlékeztetett: a környéken a mindennapi közösségi élet is zajlott.
Az egri kultúrház 1956 őszén gazdag programkínálattal készült a következő hónapokra. Énekkari foglalkozások, balett, bábszínház, tánctanfolyamok, bálok és képzőművészeti foglalkozások szerepeltek a tervek között.
A felsorolás sokat elárul a korszak közművelődési törekvéseiről. A kultúrházak feladata nem merült ki az előadások megszervezésében. Lehetőséget kínáltak arra is, hogy a város lakói közösségekhez csatlakozzanak, tanuljanak, művészeti tevékenységet folytassanak és szabadidejüket szervezett keretek között töltsék el.
Az őszi és téli programok különösen fontosak voltak, hiszen a hidegebb hónapokban a beltéri közösségi rendezvények jelentették a társasági élet egyik meghatározó színterét.
Egy fiatal főiskolai tanár a tervek között
A Népújság beszámolójának egyik legérdekesebb részlete Bíró Lajos főiskolai adjunktus neve.
A kultúrházban képzőművészeti kör indítását tervezték a vezetésével. A kezdeményezés jól illeszkedett a fiatal pedagógus és festőművész addigi munkájához.
Bíró Lajos 1927-ben született Beregdarócon. Életútját már fiatalon jelentős történelmi események alakították. A második világháború idején katonai szolgálatot teljesített, megsebesült, majd hadifogságba került.
Tanulmányait később folytatta, és az egri Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–rajz szakon szerzett diplomát.
Tehetségére már főiskolai éveiben felfigyeltek. 1951-től az egri intézmény rajztanszékén dolgozott, ahol Adler Miklós festőművész és pedagógus volt egyik meghatározó mestere.
Az egri főiskola a korszakban fontos szerepet játszott a tanárképzésben és a város szellemi életében. A rajztanszék oktatói nemcsak leendő pedagógusokat képeztek, hanem a helyi művészeti élet alakításában is részt vettek.
Bíró Lajos számára a képzőművészeti kör vezetése természetes folytatása lehetett volna ennek a munkának.
Az október 13-i újságcikk megjelenésekor még senki sem tudhatta, hogy a fiatal adjunktus neve hamarosan egészen más összefüggésben kerül Eger történetébe.
Tíz nappal később kitört a forradalom
-
október 23-án Budapesten kitört a forradalom, amelynek híre gyorsan eljutott az ország vidéki városaiba, így Egerbe is.
Az egyetemi és főiskolai ifjúság szerepvállalása országosan meghatározó volt. A hallgatók és oktatók közül sokan támogatták a politikai változásokat, a nemzeti függetlenséget és a demokratikus követeléseket.
Egerben is megindult a forradalmi szerveződés. A városban kialakuló új testületeknek egyszerre kellett foglalkozniuk a politikai követelésekkel és a mindennapi élet működésének fenntartásával.
A közellátás, a közbiztonság és a rend megőrzése különösen fontos feladattá vált.
Ebben az időszakban Bíró Lajos is bekapcsolódott az eseményekbe. A festőművész életrajzi adatai szerint az egri forradalom egyik vezetőjévé választották.
Szerepvállalása nem kizárólag politikai természetű volt. A forradalmi tanács munkájában részt vállalt a város működésének biztosításából, az ellátás megszervezéséből és a közbiztonság fenntartásából is.
A róla fennmaradt visszaemlékezések és kutatások szerint fellépett az önbíráskodással szemben.
Mindez különösen fontos részlete életútjának. A forradalmi napokban ugyanis nemcsak a politikai változások kérdése jelentett kihívást, hanem az is, hogyan lehet megakadályozni az erőszakot és fenntartani a közösség működését.
Novemberben megváltozott a helyzet
-
november 4-én megindult a forradalom leverésére irányuló szovjet katonai támadás.
Az ország számos településén megpróbáltak ellenállást szervezni. Egerben is súlyos döntések elé kerültek a forradalmi események résztvevői.
Bíró Lajos a róla szóló történeti feldolgozások szerint részt vett a fegyveres ellenállás megszervezésében, majd amikor annak kilátástalansága nyilvánvalóvá vált, tagja lett a szovjet csapatokkal tárgyaló küldöttségnek.
A forradalom leverése után megkezdődött a megtorlás.
Az új hatalom a forradalmi szervezetek vezetőit és résztvevőit büntetőeljárásokkal, elbocsátásokkal és más retorziókkal sújtotta.
Bíró Lajost 1957-ben letartóztatták, majd négy év szabadságvesztésre ítélték.
A fiatal tanár és festőművész pályája ezzel megtört. Az a pedagógus, akinek néhány hónappal korábban még képzőművészeti foglalkozásokat szántak az egri kultúrházban, börtönbe került.
A börtönévek után sem hagyta abba az alkotást
Bíró Lajos 1959. április 4-én amnesztiával szabadult.
A szabadság visszanyerése azonban nem jelentette korábbi életének helyreállítását. A megtorlás következményei hosszú időre meghatározták szakmai és személyes lehetőségeit.
A börtönévek alatt is igyekezett megőrizni kapcsolatát a képzőművészettel. A róla szóló életrajzi visszaemlékezések szerint a rendelkezésére álló korlátozott lehetőségeket alkotómunkára használta.
Szabadulása után nem térhetett vissza korábbi egri főiskolai pályájára.
1961-től Debrecenben élt, ahol újra bekapcsolódott a művészeti életbe. A következő évtizedekben a város egyik meghatározó festőművészévé és művészetpedagógusává vált.
1962-től a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör vezető tanáraként dolgozott. Több mint két évtizeden át fiatal alkotók generációinak fejlődését segítette.
Tanítványai között később ismert képzőművészek is megjelentek. A művészeti kör a debreceni képzőművészeti élet egyik fontos műhelyévé fejlődött.
Bíró Lajos festészetében az idő múlásával egyre erőteljesebbé váltak az expresszív, drámai megoldások. Portréi, tájképei és csendéletei mellett művészettörténeti írásokkal is hozzájárult a magyar képzőművészet dokumentálásához.
Munkásságát több elismeréssel jutalmazták.
2010-ben, 83 éves korában hunyt el.
Egy elfeledett egri történet különös jelentősége
Az 1956. október 13-i újságcikk azért különösen érdekes, mert olyan időpontban készült, amikor az országot hamarosan megrázó események még nem következtek be.
A kultúrház munkatársai az őszi és téli rendezvényeket szervezték. A városban működő intézmények a megszokott feladataikat végezték, a főiskolán folyt az oktatás, a közösségi élet résztvevői pedig a következő hónapokra készültek.
A cikkben megjelenő tervek a hétköznapokhoz tartoztak.
Tíz nappal később azonban már egészen más kérdések foglalkoztatták az országot.
Bíró Lajos személyes sorsa különösen élesen mutatja ezt a változást. Október közepén még művészeti foglalkozások vezetőjeként számítottak rá. Néhány héttel később már a város forradalmi vezetésében vállalt szerepet, majd a megtorlás áldozatává vált.
A két esemény között alig telt el néhány hét.
A történet arra is emlékeztet, hogy az 1956-os forradalom helyi szereplői között nemcsak politikusok és katonák voltak, hanem pedagógusok, művészek, diákok és a mindennapi élet különböző területein dolgozó emberek is.
Az ő személyes történeteik nélkül Eger 1956-os múltja sem érthető meg teljes egészében.
Hetven év múltán ismét előkerül egy név
2026-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján Bíró Lajos munkássága ismét figyelmet kapott.
Debrecenben az évfordulós rendezvények részeként Bényi Árpád és Bíró Lajos alkotásaiból rendeztek kiállítást a Kiss-Nagy Kortárs Galériában. A tárlat olyan művészek életművét idézi fel, akiknek sorsát az 1956-os események és az azt követő megtorlás is alakította.
Bíró Lajos esetében különösen fontos hangsúlyozni, hogy művészi és pedagógiai pályájának egyik meghatározó szakasza Egerhez kötődött.
Itt tanult, itt kezdett oktatni, itt kapcsolódott be a helyi művészeti életbe, és itt vállalt szerepet a forradalomban.
A debreceni évtizedek jelentős eredményei mellett ezért egri munkássága is megérdemli a figyelmet.
A minaret ma is ugyanott áll
A Knézich Károly utca elején ma is Eger egyik legismertebb történelmi emléke magasodik.
A minaret évszázadokat köt össze. Látta a város átalakulását, a régi házak eltűnését, az utcák változását és a különböző történelmi korszakok mindennapjait.
1956 októberében egy újságíró ezzel az építménnyel kezdte beszámolóját a kultúrház terveiről.
Akkor még az énekkar, a bábszínház, a tánctanfolyamok és a képzőművészeti foglalkozások jelentették a hírt.
Ma már tudjuk, hogy a cikk egy történelmi fordulat előtti pillanatot örökített meg.
A Népújság megsárgult oldalain nemcsak egy régi kulturális intézmény tervei maradtak fenn, hanem egy ember életének fontos állomása is. Bíró Lajos neve a tervezett képzőművészeti kör vezetőjeként szerepelt a lapban, néhány nappal később pedig már az egri forradalom történetének részévé vált.
Ezért érdemes újra elővenni a régi újságokat. Sokszor egy rövid, látszólag hétköznapi tudósítás őriz meg olyan részletet, amely évtizedek múltán egészen más jelentőséget kap.
Eger történelmét ugyanis nemcsak a nagy események, hanem az azok mögött álló emberi sorsok is alakították.
Minaret a Knézich Károly utcából nézve, jobbra a Szent Sebestyén vértanú templom
(volt Irgalmasok temploma). 1967, forrás: fortepan.hu – illusztráció
Források
Eger Cifra Hóstya – A minaret árnyékában, Eger 1956 októbere
Kieselbach Galéria – Bíró Lajos festőművész életrajza
24.hu – Elhunyt Bíró Lajos festőművész
Debreceni Értéktár – Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola
Dehir – Többhetes programsorozattal emlékezik Debrecen az 1956-os forradalom 70. évfordulójára


Legutóbbi hozzászólások