Alacsony lakóházak, hagyományos tetőszerkezetek és a házak fölé magasodó barokk templomtorony. Molnár István Géza 1978-ban készült fényképe a Servita utca egykori arculatát őrzi. A vár közelében húzódó történelmi utca évszázadokon át Eger egyik jellegzetes városrésze volt, ahol a szerzetesrendek története, a régi polgári házak és a mindennapi élet emlékei találkoztak.

A vár alatti régi Eger egyik különleges utcája

Eger történelmi belvárosának északi részén, a vár közelében található a Servita utca. A környék a város egyik legrégebben kialakult településrészéhez tartozik, ahol az utcák vonalvezetését évszázadokon keresztül meghatározta a várhegy, az Eger-patak völgye és a korábbi beépítés.

A mai Servita utca környezetében a történelmi városszerkezet számos eleme fennmaradt. A keskeny utcák, a kisebb telkek és az egymáshoz közel épült házak arról tanúskodnak, hogy ez a városrész jóval a modern városrendezés megjelenése előtt kialakult.

A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásaiban már több alkalommal bemutattuk ezt a környéket. A Cifra hóstyán tett sétánk során a szerviták templomának történetével is foglalkoztunk, míg egy másik írásunkban a Dobó tértől a Minareten át a Servita templomig vezető útvonal nevezetességeit idéztük fel.

A történelmi városrész különlegessége, hogy egymáshoz igen közel találhatók a török kor, a barokk építészet és a későbbi polgári Eger emlékei.

A Servita utca 1978-as fényképe ennek a több évszázados fejlődésnek egy pillanatát őrizte meg.

A szerviták megtelepedése a török uralom után

Az utca története szorosan összekapcsolódik a szervita szerzetesrend egri megjelenésével.

Eger 1687-es visszafoglalása után a városban jelentős újjáépítés kezdődött. A török uralom alatt megsérült vagy átalakult egyházi épületek helyreállítása mellett új templomok és kolostorok is épültek.

Ebben az időszakban érkeztek Egerbe a szerviták, vagyis Mária Szolgái.

A rend az ausztriai tartományból telepedett meg a városban. A szerviták különösen fontos feladatuknak tekintették a Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó vallási hagyományok ápolását.

A rend 1694-ben kapott telkeket a vár alatti területen. A rendelkezésükre bocsátott épületek között egy egykori török mecset és iskola is szerepelt, amelyek falainak anyagát később valószínűleg felhasználták az új építkezésekhez.

Ez a részlet különösen érdekes Eger történetében. A város török kori épületeinek egy része ugyanis nem tűnt el teljesen, hanem anyaguk vagy szerkezeti elemeik beépültek a későbbi barokk város épületeibe.

A szerviták megjelenésével a vár alatti terület új vallási központtal gazdagodott.

A templom, amely az utca jelképévé vált

A Servita utca legfontosabb műemléke a Fájdalmas Anya tiszteletére emelt szervita templom.

Az építkezés 1728-ban kezdődött, és az 1730-as években készült el a templom fő épülettömege. A barokk torony 1754-ben épült meg.

A templomhoz kapcsolódó rendház kialakítása hosszabb ideig tartott, és az épületegyüttes az 1780-as évek környékére nyerte el későbbi formáját.

A templom építészete a 18. századi Eger barokk fejlődésének jellegzetes emléke.

A főhomlokzat díszítései, a torony arányai és a templom elhelyezkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az épület a környék meghatározó látványelemévé váljon.

A templom belsejében értékes barokk berendezések találhatók. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész alkotása, amely 1820-ban készült.

Az egykori rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti. A művész neve Eger más jelentős barokk alkotásaival is összekapcsolódik.

A templom és a rendház együttese nemcsak egyháztörténeti, hanem művészettörténeti szempontból is értékes része a városnak.

A szervita búcsúk és a régi egri vallási élet

A szerviták egri tevékenysége nem korlátozódott a templom fenntartására.

A rend fontos szerepet játszott a Mária-tisztelet és a búcsújárás hagyományainak újjáélesztésében.

A Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódó szertartások hosszú időn keresztül jelentős eseménynek számítottak Eger vallási életében.

A templom búcsújára nemcsak a városból, hanem a környező településekről is érkeztek hívek.

A búcsúk idején a templom környéke a megszokottnál élénkebb képet mutathatott. A vallási szertartások, a körmenetek és a vidékről érkezők találkozásai a városrész közösségi életének is részét alkották.

A szervita búcsújárás hagyományai a 20. században is fennmaradtak, bár a vallási és társadalmi környezet jelentősen megváltozott.

A templom ezért nemcsak építészeti emlék, hanem az egri közösségi és vallási hagyományok egyik fontos helyszíne is.

A Servita utca az 1960-as években

A Minden, ami Eger oldalán korábban már bemutattunk egy különleges, 1963-ban készült városképet, amelyet Bara István, az MTI fotóriportere a Minorita templom restaurálás alatt álló tornyából készített.

A felvételen a Kis Dobó tér és a mai Servita utca környéke mellett a Minaret, az egri vár és a Servita templom is felismerhető.

A fénykép egyik legérdekesebb részlete éppen a régi belváros sűrű beépítése.

A házak egymáshoz közel álltak, közöttük kisebb udvarok és melléképületek húzódtak. A földszintes és egyemeletes épületek fölött jól kirajzolódtak a templomtornyok.

A mai városképpel összehasonlítva feltűnő, hogy a környék akkoriban sokkal zártabb, egységesebb házsorokból álló képet mutatott.

Az 1963-as felvétel különösen értékes előzménye Molnár István Géza 1978-as fényképének.

A két felvétel között tizenöt év telt el, így a városrész két különböző időpontban dokumentált arculatát ismerhetjük meg.

Milyen volt Eger 1978-ban?

A hetvenes évek végére Eger már jelentős városfejlesztési változásokon ment keresztül.

Az új lakótelepek építése, az intézmények fejlesztése és a közlekedési hálózat átalakulása egyre inkább megváltoztatta a város korábbi szerkezetét.

A történelmi belvárosban ugyanakkor továbbra is sok olyan utca maradt fenn, ahol a régi lakóházak határozták meg a látványt.

A Servita utca is ezek közé tartozott.

Molnár István Géza fényképén a templomtorony mellett a hagyományos beépítésű lakóházak sorakoznak.

A földszintes épületek és a barokk templom közötti méretkülönbség jól érzékelteti a régi Eger városképének egyik fontos sajátosságát.

A történelmi utcákban a templomok tornyai nemcsak vallási építmények voltak, hanem messziről felismerhető tájékozódási pontok is.

A Servita templom tornya különösen jól érvényesült az alacsonyabb házak között.

Az 1978-as felvétel ennek a látványnak az egyik dokumentuma.

Egy fontos év Eger műemlékeinek történetében

A fénykép készítésének évében, 1978-ban jelent meg a Heves megye műemlékei című tudományos feldolgozás harmadik kötete.

A Magyarország műemléki topográfiája sorozatban megjelent munka Dercsényi Dezső és Voit Pál szerkesztésében készült.

A kötetsorozat jelentős szerepet játszott Heves megye építészeti örökségének dokumentálásában.

Eger műemlékeinek részletes feldolgozása a sorozat korábbi köteteiben kapott helyet, így az 1978-as megjelenést nem lehet közvetlenül a Servita utca első tudományos felmérésének tekinteni.

A műemléki topográfia jelentősége azonban éppen abban állt, hogy nemcsak a legismertebb templomokat és palotákat vizsgálta, hanem a történelmi épületállomány egészét is.

A Servita utca esetében ez különösen fontos szempont.

Az utca értékét ugyanis nem kizárólag a szervita templom adja, hanem a környező történelmi lakóházak, a telkek elhelyezkedése és a fennmaradt utcavonal is.

Ezek együttesen őrzik a régi városrész jellegét.

A templom felújítása és az 1978-as fénykép

Molnár István Géza felvétele egy másik érdekes időponthoz is kapcsolódik.

A szervita templomot 1977-ben felújították, vagyis a fénykép a helyreállítást követő évben készült.

A templom később, 2012-ben ismét felújításon esett át.

A két időpont jól mutatja, hogy a történelmi épületek megőrzése folyamatos feladat.

A barokk templom különösen fontos szerepet tölt be a környék arculatában, hiszen tornya több irányból is meghatározó látványelem.

A régi fényképek segítségével nyomon követhető, hogyan változott a templom környezete, és milyen épületek álltak egykor a szomszédságában.

A Servita utca esetében ezért az építészeti örökség megőrzése szorosan összekapcsolódik a történelmi utcakép védelmével.

A Servita utca és a Cifra hóstya kapcsolata

A Servita utca környékének történetét nem lehet teljesen elválasztani a közeli Cifra hóstyától.

A Minden, ami Eger korábbi, a Cifra hóstyát bemutató írásában már foglalkoztunk a városrész régi lakosságával és épített örökségével.

A hóstyák Eger sajátos történelmi településrészei voltak, amelyeknek lakói hosszú időn keresztül jelentős szerepet játszottak a város mezőgazdasági és szőlőtermelő életében.

A Cifra hóstya népessége különböző eredetű családokból alakult ki. A török uralom utáni újratelepülés során magyarok mellett németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök is megjelentek Egerben.

A városrész lakói sokáig megőrizték hagyományaikat.

A korábbi helytörténeti beszámolók szerint még az 1950-es évek környékén is előfordult, hogy az itt élők ünnepnapokon népviseletben jártak.

A Servita utca és a Cifra hóstya szomszédsága ezért a régi Eger két egymással kapcsolatban álló világát idézi fel: a szerzetesrendek barokk építészeti örökségét és a hagyományos egri lakosság mindennapjait.

Házael Hugó, a szervita szerzetes, aki Eger arculatát is formálta

A szerviták egri történetéhez egy kevésbé ismert, de különösen érdekes személy neve is kapcsolódik.

Házael Hugó szervita szerzetes a 18. században földmérői és tervezői munkájával is hozzájárult Eger fejlődéséhez.

Nevéhez kapcsolódik a város korabeli térképezése, valamint az Érsekkert barokk kertépítészeti kialakítása is.

A Minden, ami Eger korábbi, az Érsekkert történetét bemutató írásában már foglalkoztunk a szerzetes munkásságával.

Barkóczy Ferenc püspök idején az Érsekkert tudatos díszkerti kialakítása is új lendületet kapott. A kert négy részre osztott szerkezetének megtervezését a történeti források Házael Hugó munkásságához kötik.

A szerzetes tevékenysége jól példázza, hogy a korabeli egyházi személyek nemcsak vallási feladatokat láttak el, hanem a város építészeti és műszaki fejlődésében is szerepet vállaltak.

Így a Servita utca története közvetve Eger egyik legszebb parkjának múltjához is kapcsolódik.

A régi Eger megőrzött pillanata

A történelmi fényképek jelentősége sokszor éppen az évtizedek múlásával válik igazán nyilvánvalóvá.

Egy 1978-ban készült utcai felvétel akkoriban talán egyszerű városképként hatott. Ma azonban már értékes dokumentuma annak, hogyan nézett ki Eger belvárosának egyik jellegzetes utcája a hetvenes évek végén.

Molnár István Géza fényképén a Servita templom barokk tornya mellett még jól megfigyelhetők a régi lakóházak és az egykori utcakép arányai.

A felvétel különlegességét az adja, hogy nem egyetlen épületet mutat be, hanem a templom és a környező házak kapcsolatát is megörökíti.

A Servita utca évszázadokon át megőrizte történelmi jelentőségét. A szerviták megtelepedése, a barokk templom felépítése, a búcsújárás hagyományai és a régi lakóházak mind hozzátartoznak történetéhez.

Az 1978-as fénykép ennek a hosszú múltnak egy késői, de annál értékesebb pillanatát őrzi.

Eger régi utcái között sétálva ma is felismerhetők azok a részletek, amelyek összekötik a jelen városát az elmúlt évszázadokkal.

A Servita utca pedig továbbra is azok közé a helyek közé tartozik, ahol a régi Eger története az épületekben és az utca vonalvezetésében is tovább él.

Források

Minden, ami Eger – Séta a Cifra hóstyán

Minden, ami Eger – Séta a város szívében a Dobó István tér – Dobó utca – Minaret – Servita templom – Piac útvonalon

Minden, ami Eger – Séta a város szívében, 2025

Minden, ami Eger – Eger 1963-ban a Minorita templom tornyából – egyetlen fényképen a régi belváros

Minden, ami Eger – Meghatározó szerepet játszanak a templomok a magyar városok és falvak életében

Minden, ami Eger – Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje

Minden, ami Eger – Lépcsők a múltba – a Foglár utca elfeledett útvonala Egerben

Borítókép: Eger, Servita utca és a Szervita templom, 1978. Fotó: Molnár István Géza.