Az Ostorosi-tó, amelyet ma már csak távolabbról csodálhatunk

Eger közvetlen közelében, Ostoros fölött, a Bükkalja dombjai között bújik meg egy közel 30 hektáros vízfelület. Az Ostorosi-víztározó madártávlatból ma is lenyűgöző: egyik oldalán erdők, másikon szőlők és lankás dombok kísérik, a háttérben pedig a Bükk vonulatai teszik teljessé a panorámát.

A Minden, ami Eger oldalán nem először járunk ezen a vidéken. Már 2018-ban bemutattuk az Ostoros-patak völgyét és a tavat, akkor azonban még egészen másként lehetett írni róla. Az akkori cikk kirándulóhelyként, horgászvízként, a környék egyik kellemes kikapcsolódási lehetőségeként ajánlotta az Ostorosi-tavat.

2026-ra azonban jelentősen megváltozott a helyzet: hiába lenne Eger környékének egyik legszebb vízparti kirándulóhelye, a tó közvetlen környezete ma magánterület, így a part nem látogatható szabadon.

Egy mesterséges tó, amely már szinte a táj természetes részének tűnik

Az Ostorosi-tó valójában víztározó. Az Ostoros-patak völgyében alakították ki az 1980-as években, amikor a patak vizét gáttal duzzasztották fel.

Elsődleges célja nem az idegenforgalom volt. A víztározót az akkori Egyetértés Termelőszövetkezet öntözési célból hozta létre, ám az évtizedek alatt a mesterséges tó olyannyira belesimult a tájba, hogy ma már nehéz lenne elképzelni nélküle az Ostoros fölötti völgyet.

A körülbelül 30 hektáros tó környezetét dombok határolják. Kelet felől az Aranybika-tető és a Közép-hegy emelkedik, délkeleti irányban pedig a Pünkösd-hegy található. Erdők, szőlők és mezőgazdasági területek váltják egymást körülötte.

A mostani légifelvétel is jól mutatja, milyen különleges helyről van szó. A magasból nézve szinte hegyvidéki tó benyomását kelti, miközben Egertől mindössze néhány kilométerre járunk.

Volt idő, amikor fürödni is jártak ide

A környékbeliek emlékezetében a tó nem csupán víztározóként él.

A rendszerváltás előtti és az azt követő időszakban sokan jártak ki ide. Fürödtek, napoztak, horgásztak, a tó pedig fokozatosan a helyiek kedvelt szabadidős helyévé vált.

A Minden, ami Eger 2018-as cikkében még arról írtunk, hogy a festői környezetben fekvő tó egyre több látogatót vonz, nemcsak Ostorosról, hanem a megye távolabbi részeiről is. Akkor a horgászat mellett a vízparti kikapcsolódás is hozzátartozott a tó képéhez.

A régi emlékek miatt talán még feltűnőbb a különbség a jelenlegi állapothoz képest.

A tulajdonviszonyok változtatták meg a tó történetét

A rendszerváltás idején a víztározó környékének területe részben az Egyetértés Termelőszövetkezethez, részben az önkormányzathoz tartozott.

A tulajdonviszonyok később fokozatosan megváltoztak.

A szövetkezeti tulajdonrész értékesítésekor az ostorosi önkormányzat is szerette volna megszerezni a területet. A vételár azonban olyan magasra emelkedett, hogy az önkormányzat – még külső forrás, illetve hitel bevonásával sem – tudta vállalni a vásárlást.

A terület magántulajdonba került.

A HEOL 2026 júniusában ismét részletesen foglalkozott a tó helyzetével. Böjt László, Ostoros polgármestere a lapnak elmondta, hogy a többségi tulajdonos korábban olyan fejlesztéseket is tervezett, amelyek a település számára is előnyösek lehettek volna. Befektetők bevonásával képzeltek el fejlesztéseket, ezek azonban végül nem valósultak meg.

A korábbi településvezetés pályázati lehetőségeket is keresett a tó hasznosítására, de a szükséges megállapodás nem született meg.

Végül az önkormányzat a még tulajdonában lévő területeket is értékesítette a többségi tulajdonos számára.

Ezzel lényegében kialakult a jelenlegi helyzet.

Ma már nem lehet egyszerűen lesétálni a tópartra

Ez az egyik legfontosabb változás azok számára, akik egy régebbi kirándulás emléke alapján indulnának el az Ostorosi-tóhoz.

A tó közvetlen környezete jelenleg magántulajdon.

A bejárást sorompó és tiltás korlátozza, ezért a vízpart nem tekinthető szabadon látogatható kirándulóhelynek. Engedély nélkül nem lehet egyszerűen lesétálni a partra, és a tó teljes körbesétálása sem lehetséges szabályosan.

Ez azért is megtévesztő lehet, mert térképen és légifelvételeken jól láthatók a víz mellett futó utak és ösvények. Attól azonban, hogy egy út fizikailag járhatónak tűnik, még nem feltétlenül közterület.

Az ostorosi önkormányzat tájékoztatása szerint vannak olyan önkormányzati utak, amelyeken meg lehet közelíteni a térséget. Eger felől a gátőrház kapujáig, az Eged-hegy irányából pedig a földút végéig lehet közterületen eljutni.

A további területeknél viszont már figyelembe kell venni a magántulajdon határait.

A horgászok helyzete más

A tó horgászvízként hosszú ideje ismert.

A korábbi leírások szerint ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg és kárász is megtalálható a vízben. A tóparton az elmúlt évtizedekben stégek és horgászhelyek is kialakultak.

A 2026-os beszámolók szerint horgászegyesület használja a területet, tagjai számára biztosított a bejutás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízpart általánosan nyitva állna a kirándulók előtt.

A fürdőzés lehetősége pedig már jóval korábban megszűnt.

Így az Ostorosi-tó esetében ma külön kell választani a horgászati célú használatot és az egyszerű turisztikai látogatást.

Volt egy időszak, amikor szinte eltűnt a tó egy része

Az Ostorosi-víztározó közelmúltjának egyik leglátványosabb eseménye 2021-ben történt.

A vízügyi létesítmények állapotával problémák adódtak. Gond volt a földgáttal és a zsiliprendszerrel, a fenékleürítő sem működött megfelelően, valamint a gát alatti műtárgynál is szivárgást észleltek.

A szükséges munkálatok miatt jelentősen csökkenteni kellett a vízszintet.

A tavat mintegy 1,5–2 méterrel apasztották le. Ennek következtében hatalmas mederrészek kerültek szárazra, amelyek néhány hónap alatt kizöldültek. A légifelvételeken egészen szokatlan látványt nyújtott az összezsugorodott vízfelület.

A mai állapot ehhez képest egészen más képet mutat. A feltöltődött víztározó ismét hatalmas összefüggő vízfelületként simul a Bükkalja dombjai közé.

Korábbi cikkeinkben még kirándulóhelyként szerepelt

Az Ostorosi-tó történetének változását tulajdonképpen saját korábbi írásainkon keresztül is végig lehet követni.

2018 májusában „Kikapcsolódásra hív, a festőien szép Ostoros-patak völgye” címmel mutattuk be a területet. Akkor még a tó környékét olyan helyként ajánlottuk, ahová érdemes ellátogatni.

2025-ben ismét foglalkoztunk az Ostoros-patak völgyével és a víztározó történetével, 2026 szeptemberében pedig Heves megye legszebb tavait bemutató összeállításunkban is szerepelt az Ostorosi-víztározó.

Utóbbi esetében azonban fontos pontosítani a korábbi ajánlást: a tó látványa és táji értéke valóban különleges, de a közvetlen vízpart jelenleg nem szabadon látogatható kirándulóhely.

Ez fontos információ mindazoknak, akik egy régebbi leírás vagy fénykép alapján szeretnének felkeresni egy Egerhez közeli tavat.

Eger mellett lehetne az egyik legszebb vízparti kirándulóhely

Éppen ez teszi kissé különössé az Ostorosi-tó mai helyzetét.

Adott egy közel 30 hektáros vízfelület Eger közvetlen közelében, gyönyörű természeti környezetben. A környező dombok, erdők és szőlők miatt látványban felveszi a versenyt Heves megye számos ismert kirándulóhelyével.

Ráadásul könnyen elérhető lenne Egerből.

Mégsem vált belőle olyan szabadon látogatható pihenő- és kirándulóhely, mint például a Felsőtárkányi-tó környéke vagy Síkfőkút.

Hogy a jövőben változik-e ez, azt jelenleg nem lehet tudni. Korábban már voltak fejlesztési elképzelések, de ezek nem valósultak meg. A jelenlegi tulajdonviszonyok mellett pedig a tulajdonos döntése határozza meg, milyen módon használható a terület.

Egy tó, amelyet ma leginkább kívülről láthatunk

Az Ostorosi-tó története érdekes példája annak, hogyan változhat meg néhány évtized alatt egy hely szerepe.

Az öntözési célból létrehozott víztározóból kedvelt fürdő- és horgászhely lett, később megszűnt a fürdőzés, megváltoztak a tulajdonviszonyok, 2021-ben műszaki problémák miatt jelentősen leapadt a víz, napjainkra pedig ismét gyönyörű tó tölti ki a völgyet – ám közvetlen környezete már nem mindenki számára hozzáférhető.

A magasból viszont továbbra is ugyanaz látszik, amiért évtizedek óta szeretik ezt a vidéket: hatalmas víztükör, erdős domboldalak, szőlők és a távolban húzódó Bükk.

Talán éppen ezért lenne jó, ha egyszer sikerülne olyan megoldást találni, amely a magántulajdon tiszteletben tartása mellett legalább részben ismét lehetővé tenné, hogy az Ostorosi-tó szépségét ne csak a levegőből vagy a távolból lehessen megcsodálni.