Eger belvárosában akadnak olyan épületek, amelyek mellett nap mint nap elhaladunk, mégis ritkán gondolunk bele, milyen történetet őriznek a falaik. Ilyen az Eszterházy tér 5. szám alatt álló impozáns palota is. Ma a Magyar Államkincstár Heves megyei igazgatóságának otthona, története azonban jóval régebbre nyúlik vissza: eredetileg az Osztrák–Magyar Bank számára emelték.
Az épület több mint száz éve része Eger városképének. Bankpalota volt, később a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődött, napjainkban pedig ismét az állami pénzügyek egyik fontos helyi központja.
Egy bankpalota születése Eger belvárosában
A 20. század elején Eger városképe még jelentősen különbözött a maitól, ám a történelmi belváros meghatározó épületei – a Líceum, a Bazilika és a barokk paloták – már kijelölték azt az építészeti környezetet, amelyhez egy új középületnek alkalmazkodnia kellett.
Ebben a környezetben épült fel 1915-ben az Osztrák–Magyar Bank egri palotája.
Tervezője Wälder Gyula volt, aki Eger építészettörténetének egyik fontos alakja. Az Eszterházy téri banképületet neobarokk stílusban tervezte, így az akkor modern pénzintézeti palota nem idegen testként jelent meg a történelmi városrészben, hanem tudatosan kapcsolódott Eger barokk építészeti hagyományaihoz.
Ez ma is jól érzékelhető.
A lekerekített sarokrész, a hangsúlyos főbejárat, az oszlopok, a gazdag kő- és vakolatdíszek, az íves és ovális ablakok, valamint a tetőzet fölé emelkedő díszítőelemek egy reprezentatív középület képét adják.
Nem egyszerű irodaépületet akartak létrehozni. A bankpalotának már megjelenésével is tekintélyt, biztonságot és állandóságot kellett sugároznia.
Különös dátum: 1915
Az építés éve önmagában is érdekes.
1915-ben már javában tartott az első világháború. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadban állt, a gazdaság egyre nagyobb részét a háború szolgálatába állították, Egerből és Heves megye településeiről pedig katonák ezrei kerültek a frontra.
Miközben Európában háború dúlt, Eger központjában elkészült egy olyan pénzügyi palota, amely még a Monarchia gazdasági intézményrendszerének világát képviselte.
Alig néhány évvel később maga az Osztrák–Magyar Monarchia is megszűnt.
Így az épület eredeti rendeltetésének történelmi háttere meglepően rövid idő alatt teljesen megváltozott.
Osztrák–Magyar Bankból Magyar Nemzeti Bank
Az első világháború és a Monarchia felbomlása után Magyarország pénzügyi rendszere is átalakult. A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben kezdte meg működését, és az egri palota később ehhez az intézményhez kapcsolódott.
A helyismereti gyűjtemény adatai szerint 1929-től már a Magyar Nemzeti Bank palotájaként tartották számon az épületet.
Ez a megnevezés hosszú időre beépült az egri köztudatba.
Régi képeslapokon és városfotókon is feltűnik a ház. Érdekesség, hogy a Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteményében őrzött 1960-as, 1970-es és 1980-as évekbeli egri képeslapok leírásában ugyancsak külön kiemelik az egykori bankpalotát.
Nem véletlenül: az épület a Bazilikával és a Líceummal együtt az Eszterházy tér környezetének egyik meghatározó eleme.
A tér neve is többször megváltozott
Nemcsak az épület funkciója változott az elmúlt évszázadban, hanem a körülötte lévő tér neve is.
A területet egykor Lyceum térnek is nevezték, majd Eszterházy tér lett. A 20. században Szabadság tér néven is szerepelt, később pedig visszakapta az Eszterházy tér nevet.
Ez azért érdekes, mert ugyanaz az épület különböző korszakok dokumentumaiban eltérő cím alatt bukkanhat fel.
Aki tehát régi egri fényképeket, képeslapokat vagy iratokat kutat, nem feltétlenül az „Eszterházy tér” elnevezést találja rajtuk.
Wälder Gyula és Eger
Az épület történetének egyik legérdekesebb szála maga a tervező.
Wälder Gyula 1884-ben született Szombathelyen, később a magyar historizáló, illetve neobarokk építészet jelentős képviselőjévé vált. Építészi munkásságának Eger különösen sokat köszönhet.
A városban járva több olyan épülettel találkozhatunk, amelyek az ő munkásságához kapcsolódnak, ezért neve jóval többet jelent egyetlen palota tervezőjénél.
Az egykori banképület pedig jól mutatja azt az építészeti szemléletet, amelynél az új épületnek nem kellett lemásolnia a több száz éves környezetét, mégis képes volt alkalmazkodni hozzá.
Ez az egyik oka annak, hogy a palota ma sem hat idegenül a Líceum és a Bazilika közvetlen közelében.
Egy részlet, amelyet érdemes közelebbről is megnézni
Ha valaki legközelebb arra jár, érdemes nem csupán az egész épületet figyelnie.
A palota homlokzata rendkívül gazdagon tagolt. A sarokrész fölött magasodó íves oromzat, az oszlopok, a díszes ablakkeretek, a koszorúk és növényi ornamentikák mind azt mutatják, milyen reprezentatív szerepet szántak az épületnek.
Különösen látványos a lekerekített sarok kialakítása.
Ez nemcsak építészeti dísz. A megoldásnak köszönhetően az épület nem egyszerűen két utcai homlokzat találkozása, hanem szinte önálló térfalat alkot. A bejárat környékének hangsúlyozása már messziről az épület középpontja felé irányítja a tekintetet.
A mai városban, ahol megszoktuk az épületet, talán éppen ezeket a részleteket vesszük észre a legkevésbé.
Több mint egy évszázad ugyanazon a helyen
Különösen érdekes összevetni a palotáról készült régi képeslapokat a mai állapottal.
A környezet rengeteget változott: megváltozott a közlekedés, más autók és utcabútorok jelentek meg, fák nőttek fel, átalakultak a közterületek, és maga Eger is teljesen más várossá vált.
A palota karaktere azonban könnyen felismerhető maradt.
Egy 1916-ban kiadott egri képeslapon már szerepelt az akkor szinte vadonatúj Osztrák–Magyar Bank palotája. Ez azért különleges dokumentum, mert lényegében az épület elkészülte utáni állapotot mutatja.
Több mint száz évvel később ugyanazt a homlokzatot láthatjuk.
Mi működik ma az épületben?
Az Eszterházy tér 5. ma a Magyar Államkincstár Heves megyei igazgatóságának székhelye.
Vagyis bizonyos értelemben az épület több mint száz év elteltével sem szakadt el eredeti világától. Intézmények és államformák változtak, az Osztrák–Magyar Bankból történelmi fogalom lett, a palota azonban továbbra is a pénzügyi és állami igazgatás egyik egri központja.
Az Államkincstár hivatalos nyilvántartása jelenleg is az Eger, Eszterházy tér 5. címet adja meg a Heves megyei igazgatóság székhelyeként.
Az épületben állampénztári és államháztartási ügyfélszolgálati feladatokat is ellátnak. Az állampénztári ügyfélszolgálat többek között az állampapírokhoz és a kincstári értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyintézésben tölt be fontos szerepet.
Így különös folytonosság rajzolódik ki: 1915-ben bankpalotának épült, és több mint 110 év elteltével is pénzügyi feladatokat ellátó állami intézmény működik benne.
Nem szabad összekeverni a szomszédos épülettel
Van még egy apró, de hasznos egri érdekesség.
A Magyar Államkincstár címe Eszterházy tér 5., míg a közvetlen közelében működő NAV Heves megyei Adó- és Vámigazgatóságának egri központi ügyfélszolgálata az Eszterházy tér 3–4. alatt található.
A két állami intézmény közelsége miatt a címeket könnyű összekeverni.
Az egykori Osztrák–Magyar Bank palotája tehát az 5-ös számú épület.
Egy ház, amely túlélte az intézményeit
Talán éppen ettől különleges ez az egri palota.
Amikor elkészült, még Ferenc József volt Magyarország királya. Létezett az Osztrák–Magyar Monarchia, koronában számoltak, és senki sem sejthette, hogy néhány éven belül teljesen átalakul Közép-Európa politikai térképe.
Aztán jött a Monarchia összeomlása, a két világháború közötti korszak, a Magyar Nemzeti Bank időszaka, a második világháború, az államszocializmus, a rendszerváltás és végül a mai államigazgatási rendszer.
Az intézmények változtak.
A palota maradt.
És talán ez az egyik legérdekesebb tulajdonsága Eger történelmi belvárosának: egy-egy megszokott épület homlokzata mögött néha egy egész évszázad története rejtőzik.
Az Eszterházy tér 5. szám alatti ház pedig különösen szép példája ennek.
Források
Minden, ami Eger – Milyen ma és milyen volt a Magyar Államkincstár megyei fiók épülete 100 éve
Magyar Államkincstár – megyei igazgatóságok
Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteménye – Eger, régi képeslap és az egykori bankpalota adatai
Bródy Sándor Könyvtár digitális gyűjteménye – Eger, 1984
Bródy Sándor Könyvtár digitális gyűjteménye – további egri képeslapok és helyismereti adatok
Magyar Államkincstár – egri Állampénztári Iroda adatai
NAV – Egri központi ügyfélszolgálat
Borítókép: Magyar Államkincstár Heves megyei igazgatósága, Eger, Eszterházy tér 5. – Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások