Alig hagyjuk magunk mögött Egert, máris egészen más világ fogad bennünket. Felsőtárkányon a hegyek szinte körbezárják a települést, az erdő pedig nem valahol messze kezdődik: szinte belesimul a faluba. A tó, a Szikla-forrás, a kisvasút és a környező bükki ösvények miatt minden évszakban érdemes ide kirándulni, de ősszel talán különösen szép arcát mutatja a környék.
Októberben már egészen más hangulata van Felsőtárkánynak, mint a nyári hétvégéken. A reggelek hűvösebbek, időnként köd ül meg a víz fölött, az erdők pedig napról napra több sárga, rozsdabarna és vörös árnyalatot kapnak.
Eger közelsége miatt ráadásul nem szükséges egész napos túrában gondolkodni. Felsőtárkány azok közé a helyek közé tartozik, ahová akár néhány órára is érdemes elindulni.
A tó, amely nélkül ma már nehéz elképzelni Felsőtárkányt
A település egyik legismertebb pontja kétségtelenül a Felsőtárkányi-tó. Az idős fákkal és hegyekkel körülvett vízfelület ma annyira természetes részének tűnik a tájnak, hogy könnyű azt gondolni: mindig is itt volt.
Pedig a tó kialakulásának története ennél érdekesebb.
A Kő-közi szurdok bejáratánál, a mészkősziklafal tövében fakadó Szikla-forrás vizét duzzasztották fel. A forrás vizét már a középkorban tóvá duzzasztották, a kifolyó víz pedig később vízimalmot is hajtott.
Vagyis amikor ma körbesétáljuk a tavat, egy évszázadok óta használt vízrendszer mellett járunk.
A tó környéke ma elsősorban pihenő- és kirándulóhely. Családok, túrázók, kerékpárosok és fotósok találkoznak itt, de az igazi élményt sokszor egyszerűen a séta jelenti.
Ősszel különösen érdemes megállni néhány percre a vízparton. Szélcsendes időben az elszíneződött fák visszatükröződnek a tó felszínén, és ilyenkor érthető meg igazán, miért lett Felsőtárkány az egriek egyik klasszikus kirándulóhelye.
Van itt valami, amit sok kiránduló észre sem vesz
A tó mellett magasodó mészkőszikla nem pusztán látványos háttér.
A mögötte húzódó Kő-köz a Bükk egyik érdekes földtani helyszíne. A sziklaszorosban oldalüregek, barlangmaradványok és különböző karsztformák figyelhetők meg. A völgy kialakulásában egy egykori barlangrendszer felszakadása is szerepet játszhatott.
Aki tehát csak a tó partján sétál egyet, már az is kellemes délutánt tölthet itt, de néhány száz méterrel távolabb egészen más Felsőtárkány tárul fel.
Innen indul a Kő-közi tanösvény is, amely a Szikla-forrást, a tavat, a szurdokot és a környék földtani, természeti értékeit kapcsolja össze.
Ez jó választás azoknak, akik nem szeretnének hosszú túrát, de a tóparti sétánál valamivel többre vágynak.
Ritka élőlények a Szikla-forrás környékén
Felsőtárkány egyik kevésbé ismert természeti érdekessége közvetlenül a forráshoz kapcsolódik.
A Bükki Nemzeti Park ismertetése szerint a Szikla-forrás vizében Magyarországon ritkának számító vörösmoszat is előfordul. A környék a foltos szalamandra számára is fontos élőhely.
Tavasszal egészen más élet zajlik a tó körül: a kétéltűek számára is fontos szaporodóhelyet jelent a víz és környezete.
Mindez jól mutatja, hogy a Felsőtárkányi-tó nem egyszerűen egy szép kirándulóhely. Egy sokkal összetettebb természeti rendszer része.
Kisvasút a Bükk erdeinek mélyére
Ha Felsőtárkány, akkor természetesen nem maradhat ki az erdei vasút sem.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút története jóval többről szól a mai kirándulóvonatoknál. A kisvasúti hálózat egykor az erdőgazdálkodást, valamint a fa- és kőszállítást szolgálta, és sokkal kiterjedtebb volt a jelenlegi vonalnál.
A Várhegy bányászata és a kisvasút története szorosan összekapcsolódott. A környéken hosszú múltra tekint vissza a kőkitermelés, amelynek nyomai ma is hozzátartoznak a táj történetéhez.
Ma már egészen más céllal zakatolnak a szerelvények az erdőben.
A kisvasút Felsőtárkányból a Stimecz-ház irányába viszi az utasokat, és maga az utazás is a kirándulás része. Ősszel különösen látványos, amikor a vonat a színes lombkorona alatt halad.
Aki kisvasutazást tervez, indulás előtt mindenképpen ellenőrizze az aktuális menetrendet, mert a járatok szezonális rend szerint közlekednek.
Ahol a vonat megáll, a kirándulás folytatódhat
A Stimecz-ház nem feltétlenül jelenti a kirándulás végét.
Innen gyalogosan tovább lehet indulni a Bükk belseje felé. A környék egyik legismertebb természeti látványossága a Vöröskő-forrás, amely időszakos karsztforrás: elsősorban hóolvadás és csapadékos időszak után igazán látványos.
Ezért aki ősszel indul erre, ne számítson automatikusan a tavasszal gyakran fényképezett, magasra feltörő vízre.
Az erdei séta azonban önmagában is megéri.
Egy ősi erődítés nyomai a hegyen
A Vár-hegy neve sem véletlen.
A Vár-hegyi tanösvény egy késő bronzkori erődített telep nyomait is érinti. A régészeti emlékek a Kyjatice-kultúrához kapcsolódnak.
Ez azt jelenti, hogy a Felsőtárkány fölötti hegyek története évezredekkel korábbra nyúlik vissza annál, mint amit a település mai épületei alapján sejtenénk.
A Vár-hegyi tanösvény már komolyabb kirándulás, de cserébe nemcsak természeti, hanem földtani és régészeti érdekességekkel is találkozhatunk.
Régi utak vezettek át a Bükkön
Talán még érdekesebb, hogy Felsőtárkány környéke évszázadokkal ezelőtt sem számított eldugott vidéknek.
A Bükk mai erdei útjai között régi közlekedési útvonalak emlékei is fennmaradtak. A környékhez kapcsolódik az úgynevezett Török-út és Király-út története is.
Ezek a régi utak arra emlékeztetnek, hogy a Bükk nem mindig kizárólag kirándulóhely volt. Emberek közlekedtek rajta, árut szállítottak, erdőt használtak, vadásztak és települések között jártak.
Ma ugyanazokon a hegyeken turistajelzéseket követünk.
A falu maga is megér egy sétát
Hiba lenne Felsőtárkányt kizárólag a tóval és az erdővel azonosítani.
A település Bűnbánó Szent Magdolna-temploma is figyelmet érdemel, a helyi tájház pedig a régi falusi élet emlékeit őrzi.
Érdekesség, hogy a tájház épületét helyben „harangozó ház” néven is ismerik.
Felsőtárkány története hosszú időn keresztül összefonódott az egri püspökséggel. A település az egri püspöki uradalomhoz tartozott, így Eger és Felsőtárkány kapcsolata jóval régebbi annál, mint amit a mai turisztikai kapcsolat alapján gondolhatnánk.
Mit érdemes csinálni egy őszi napon Felsőtárkányban?
Ha csak két-három óránk van, már akkor is érdemes kijönni Egerből. Egy tó körüli séta, a Szikla-forrás és a Kő-köz felkeresése kényelmes, mégis tartalmas program.
Fél nap esetén ehhez hozzátehetjük valamelyik tanösvényt.
Ha pedig egész napot szánunk Felsőtárkányra, érdemes a kisvasutat vagy egy hosszabb bükki túrát is betervezni.
Fotózni vágyóknak az őszi hetek különösen szépek. Érdemes reggel vagy késő délután érkezni, amikor alacsonyabbról érkezik a fény, és a tó felszínén szépen kirajzolódhatnak az erdő színei.
Nem kell messzire menni Egerből
Felsőtárkány egyik legnagyobb értéke éppen a közelsége.
Nem kell hosszú utazást szervezni ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a várost. Néhány kilométer után ott állunk a Bükk kapujában, ahol a tóparti sétától a kisvasutazáson át a komolyabb hegyi túráig mindenki találhat magának programot.
És bár sok egri számtalanszor járt már itt, Felsőtárkányban mindig lehet találni valamit, amit korábban nem vettünk észre.
Egy sziklafal mögött megbújó szurdokot, egy régi út nyomát, egy bronzkori erődítés helyét vagy annak történetét, hogy a békés tó vizét évszázadokkal ezelőtt más célokra is használták.
Ősszel pedig mindehhez a Bükk egyik legszebb díszlete társul. Ha könnyen elérhető kirándulóhelyet keresünk Eger közelében, Felsőtárkány továbbra is az egyik legjobb választás.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó felsőtárkányi cikkek
Felsőtárkány község hivatalos oldala
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Felsőtárkány és környéke
Fotó: Szinok Gábor
Legutóbbi hozzászólások