1582 őszén Európa egy részén olyan esemény történt, amely ma szinte elképzelhetetlennek tűnik: a naptárból egyszerűen kihagytak tíz napot. Október 4. után nem október 5., hanem október 15. következett.
Innen azonban könnyű lenne egy látványos, de történelmileg pontatlan egri történetet írni.
Nem mondhatjuk ugyanis azt, hogy 1582. október 4-én Eger lakói is lefeküdtek, majd másnap október 15-ére ébredtek. Magyarországon ekkor még nem történt meg az új naptár általános bevezetése.
Az egri kapcsolat mégis létezik – ráadásul dokumentálható.
A történet egyik fontos magyar szereplője ugyanis Radéczy István egri püspök volt, akinek utasítására már 1583-ban olyan naptárt nyomtattak Nagyszombatban, amely az új időszámítást követte.
Mi volt a baj a régi naptárral?
Európában évszázadokon keresztül a julián naptár szerint számolták az időt. A Julius Caesar nevéhez kötődő rendszer egy év átlagos hosszát 365 és egynegyed napban határozta meg.
Ez azonban valamivel hosszabb a valódi, csillagászati évnél.
A különbség évente csak néhány percnek tűnt, de évszázadok alatt összeadódott. A 16. századra a naptár és a Nap járásához igazodó év között már mintegy tíznapos eltérés keletkezett.
Ez különösen az egyházi ünnepek, mindenekelőtt a húsvét időpontjának meghatározásánál okozott problémát.
A megoldás egy átfogó naptárreform lett.
1582-ben valóban eltűnt tíz nap – de nem mindenhol
XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én adta ki az Inter gravissimas kezdetű bullát.
A reform egyik leglátványosabb rendelkezése a felhalmozódott naptári eltérés egyszeri korrigálása volt.
Az új rendszert elsőként bevezető országokban 1582. október 4., csütörtök után október 15., péntek következett.
A hét napjainak sorrendje tehát nem változott meg. A csütörtök után péntek jött.
Csakhogy a dátum tíz nappal előreugrott.
Október 5-től október 14-ig tíz dátum kimaradt.
A reform ezenkívül módosította a szökőévek rendszerét is. A százassal osztható évek közül csak azok maradtak szökőévek, amelyek négyszázzal is oszthatók.
Ez az alapja a ma is használt Gergely-naptárnak.
De Egerben nem tűnt el tíz nap 1582 októberében
Ez a legfontosabb különbség.
A pápai rendelkezés nem jelentette azt, hogy Európa valamennyi országa ugyanazon a napon áttért az új időszámításra.
Az átállás hosszú folyamat lett. Katolikus területeken gyorsabban terjedt az új rendszer, míg számos protestáns közösség elutasította vagy hosszú ideig halogatta elfogadását.
Magyarországon sem 1582. október 4-én történt általános naptárváltás.
Ezért nem lenne helyes azt állítani, hogy Egerben is október 4. után rögtön október 15. következett.
Arra sem találtam hiteles forrást, amely megmondaná, hogy Eger városának mindennapi életében pontosan melyik napon és milyen módon történt meg a tényleges áttérés.
Ezt tehát nem állítjuk.
Van azonban ennél sokkal érdekesebb, bizonyítható egri kapcsolat.
Radéczy István egri püspök belép a történetbe
A naptárreform idején Radéczy István volt Eger püspöke.
Radéczy nem csupán egyházi személyiség volt. Magas országos tisztségeket viselt, királyi helytartóként is működött, és jelentős szereplője volt a korszak magyar politikai és művelődési életének.
1583-ban II. Rudolf megpróbálta Magyarországon is bevezetni az új naptárt.
A rendelet végrehajtásának egyik dokumentált szereplője éppen az egri püspök lett.
Radéczy István utasítására a nagyszombati nyomda latin nyelvű falinaptárt adott ki 1583 utolsó három hónapjára.
Ez már nem feltételezés.
A magyar naptártörténettel foglalkozó szakirodalom kifejezetten rögzíti Radéczy szerepét.
Külön naptárt kellett nyomtatni az átálláshoz
A Radéczy utasítására készült nyomtatvány azért különösen érdekes, mert kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az új időszámítást Magyarországon már 1583-ban megpróbálták ténylegesen használatba venni.
A falinaptár az év utolsó három hónapjára készült.
Egy fennmaradt példánya különösen értékes naptártörténeti emlék.
Antonio Possevino jezsuita diplomata és pápai követ 1583. november 1-jén egy példányt Rómába küldött.
A szakirodalom szerint ez az egyetlen ma ismert fennmaradt példány ebből a naptárból.
Vagyis az egri püspök neve nem egyszerűen közvetett módon kapcsolható a naptárreformhoz.
Radéczy István utasítására valóban készült olyan magyarországi nyomtatvány, amelynek feladata az új naptár használatának elősegítése volt.
Nagyszombatban készült – miért nevezzük mégis egri kapcsolatnak?
Itt újabb fontos különbséget kell tenni.
A naptárt nem Egerben nyomtatták.
Nagyszombatban készült.
Ezért azt sem írhatjuk, hogy „Egerben nyomtatták ki Magyarország első Gergely-naptárát”.
A kapcsolat személyi és egyháztörténeti: a kiadás elrendelője Radéczy István egri püspök és királyi helytartó volt.
Ez történelmileg pontosabb, és valójában érdekesebb is.
Azt mutatja, hogy az egri püspökség története nemcsak Eger városfalain belül zajlott. Az egri püspökök országos politikai és egyházi ügyekben is szerepet játszottak.
Mégsem sikerült egyik napról a másikra átállítani az országot
Az 1583-as kísérlet nem jelentette azt, hogy Magyarország egész lakossága ettől kezdve egységesen a Gergely-naptárt használta.
Éppen ellenkezőleg.
A naptár körül komoly vita bontakozott ki.
Ennek nem elsősorban csillagászati oka volt. A reform XIII. Gergely pápától származott, miközben Magyarországon ekkor jelentős protestáns közösségek éltek.
Sokan ezért nem egyszerű időszámítási korrekcióként tekintettek rá.
A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalója szerint a protestánsok és a dunáninneni nemesség egy része ellenezte a reformot, és azt kifogásolta, hogy az új naptárt országgyűlési jóváhagyás nélkül próbálták bevezetni.
A kérdésből tehát vallási, politikai és közjogi vita is lett.
Még kétféle naptárt tartalmazó kalendáriumok is készültek
A bizonytalanság nagyságát jól mutatja egy különös nyomdatörténeti adat.
A naptárreformot követően olyan kalendáriumok is készültek, amelyek egyszerre közölték a régi és az új időszámítást.
A szakirodalom szerint a németújvári nyomda 1584-re és 1585-re készült kalendáriumai, valamint egy 1586-os krakkói naptár egyaránt tartalmazta a régi és az új kalendáriumot.
Ez sokkal jobban érzékelteti a korszakot, mint az a leegyszerűsítés, hogy Magyarország egyetlen reggelen egyszerűen átállt az új rendszerre.
Évekig egymás mellett létezhetett a kétféle időszámítás.
1587–1588: az országgyűlés elé kerül a naptár
Az új naptár jogi helyzetének rendezése sem történt azonnal.
A II. Rudolf rendeletét követő első magyar országgyűlés 1587 novemberében kezdődött Pozsonyban.
Az ott elfogadott törvénycikkeket 1588. január 28-án szentesítették.
A XXVIII. törvénycikk foglalkozott az új naptárral.
A törvény története azért különösen érdekes, mert még ebből is érződik az ellenállás.
A rendek lényegében tudomásul vették az új naptár használatát, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezt a királyi hatalomra való tekintettel teszik.
Ráadásul a régi naptár szerint korábban kiállított iratok érvényességét is meg kellett őrizni.
Ez nem apró részlet.
Ha kétféle időszámítás van használatban, abból komoly jogi problémák keletkezhetnek: szerződések, birtokügyek, bírósági határozatok és más okiratok dátumai válhatnak bizonytalanná.
A naptárreform tehát nem pusztán arról szólt, hogy más számot írnak a nap neve mellé.
A vita 1588-ban sem ért véget
Az országgyűlési rendezés után sem használta mindenki azonnal az új naptárt.
A Magyar Katolikus Lexikon adatai szerint a szepesi evangélikusok 1588-ban elfogadták a reformot, de az 1591-es nagykárolyi zsinaton tizenkét protestáns egyházmegye képviselői vallási alapon elutasították azt.
A kérdés még a század végén sem tűnt el.
Az 1599. évi országgyűlés már büntetésekkel próbálta kikényszeríteni az új naptár elfogadását azokkal a prédikátorokkal szemben, akik tiltották vagy helytelenítették használatát.
Ez is bizonyítja, hogy Magyarországon nem beszélhetünk egyszerű, egyetlen naphoz köthető átállásról.
És mi bizonyítható mindebből Egerre?
Itt érkezünk el a történet legfontosabb pontjához.
Nem találtam olyan forrást, amely alapján pontosan meg lehetne mondani, hogy Eger városában melyik napon hagyták el végleg a julián naptárt.
Ezért nem írjuk le azt sem, hogy az egriek 1583-ban vagy 1587-ben egyik napról a másikra tíz nappal előrébb ugrottak.
Amit viszont biztosan tudunk:
1582-ben Radéczy István volt az egri püspök.
1583-ban II. Rudolf megkísérelte Magyarországon bevezetni az új naptárt.
A rendelet nyomán Radéczy István egri püspök és királyi helytartó utasítására Nagyszombatban külön falinaptárt nyomtattak az új időszámítás szerint.
Ennek egy példánya fennmaradt, és már 1583 novemberében Rómába került.
Az új naptár magyarországi használata azonban ellenállásba ütközött.
A kérdést az 1587 végén összeült pozsonyi országgyűlés rendezte, amelynek vonatkozó törvénycikkét 1588. január 28-án szentesítették.
A régi naptár használata ennek ellenére bizonyos közösségekben később is fennmaradt.
Ezek dokumentált adatok.
Milyen volt Eger, amikor Európa az időszámításról vitatkozott?
Eger számára ezek egyébként sem nyugodt évtizedek voltak.
Harminc év telt el az 1552-es ostrom óta, de a török veszély nem szűnt meg. Eger továbbra is a magyar végvárrendszer egyik kiemelkedően fontos erőssége volt.
A város és a vár története ebben az időszakban szorosan összekapcsolódott a Habsburg–Oszmán határvidék katonai viszonyaival.
Radéczy István 1586-ban lemondott az egri püspökségről, és 1587-ben meghalt.
Eger történetében pedig hamarosan újabb fontos korszak kezdődött: 1588-ban Rákóczi Zsigmond lett az egri vár kapitánya. Az 1596-os ostrom és Eger török kézre kerülése ekkor már kevesebb mint egy évtizedre volt.
Vagyis miközben Európában arról folyt a vita, hogyan kell számítani a napokat, Egerben egy végvár mindennapi katonai problémái jelentették a valóságot.
A régi egri dátumokat ezért is óvatosan kell olvasni
A naptárreform történetének van egy ma is érdekes következménye.
Ha egy 16. század végi dokumentumban dátumot találunk, önmagában az év, hónap és nap nem mindig elegendő.
A kutatónak azt is tisztáznia kell, milyen naptár szerint készült az irat.
A Magyar Nemzeti Levéltár például olyan 1589-es hiteleshelyi dokumentumot is ismertet, amely már az új naptár használatának korai magyarországi nyomát őrzi.
A két rendszer párhuzamos használata miatt ezért különösen veszélyes mai naptárunk logikáját automatikusan visszavetíteni a 16. századra.
Akkor végül eltűnt tíz nap Egerben vagy sem?
- október 4-én nem tudjuk dokumentálni, hogy Egerben megtörtént volna az a naptári ugrás, amely Rómában és az elsőként csatlakozó katolikus országokban bekövetkezett.
Ezért erre a kérdésre a történelmileg tisztességes válasz:
1582-ben Egerben nem bizonyítható a tíz nap eltűnése.
A történet egri vonatkozása máshol keresendő.
Mindössze egy évvel később az új naptár magyarországi bevezetési kísérletének egyik dokumentált szereplője Radéczy István egri püspök lett.
Az ő utasítására készült Nagyszombatban az a falinaptár, amely már az új időszámítást követte.
És talán éppen ettől érdekesebb a történet, mint egy hangzatos legenda.
Nem kell azt állítanunk, hogy 1582 őszén Egerben is egyik napról a másikra eltűnt tíz nap.
A valóság ennél összetettebb.
Az egri püspök ott volt annak a többéves magyarországi folyamatnak a kezdetén, amely végül megváltoztatta azt is, hogyan írják le a dátumot egy magyarországi oklevél, levél vagy kalendárium lapjára.
444 évvel később pedig már annyira természetesnek vesszük ezt a naptárt, hogy szinte észre sem vesszük: egyszer még azért is komoly politikai és vallási vita folyt Magyarországon, hogy egyáltalán milyen nap van.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó egri történelmi írások
Minden, ami Eger – 474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma
Minden, ami Eger – Az egri vár, Eger nagy történelmi múltú vára
Szakmai és történeti források
Magyar Nemzeti Levéltár – Levelek a múltból: a naptárváltás magyarországi története
Csillagászat.hu – Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform
Magyar Katolikus Lexikon – Gergely-naptár
Magyar Tudománytörténeti Intézet – Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform
Magyar Elektronikus Könyvtár – Heves vármegye története, Eger a 16. század végén
Biblioteca dell’Archiginnasio – Il Calendario Gregoriano perpetuo, 1582
Borítókép: Az 1582-ben Velencében megjelent Il Calendario Gregoriano perpetuo címlapja és a Gergely-naptár reformját szemléltető ábra. Az októberi táblázaton jól látható a reform lényege: október 4-ét október 15. követi. Forrás: Magyar Iskola; az 1582-es kiadvány eredeti példányát a Biblioteca dell’Archiginnasio di Bologna is őrzi.
Legutóbbi hozzászólások