A várból észak felé tekintve szinte azonnal magára vonja a figyelmet az egri Minaret. A karcsú torony a háztetők fölé emelkedve ma már éppúgy hozzátartozik Eger látképéhez, mint a vár falai, a Bazilika kupolája vagy a belváros barokk templomtornyai. Pedig amit ma látunk, valójában csak egyetlen megmaradt darabja annak a török kori városnak, amely évszázadokkal ezelőtt egészen más sziluettet mutatott.

Egészen más a várból nézve

A Minaretet legtöbben közelről ismerik. A Torony utcából felfelé nézve szinte hihetetlenül keskenynek és magasnak tűnik, körülötte pedig sűrűn állnak a belváros épületei.

Az Egri várból azonban megváltozik a látvány.

Innen már nem önmagában áll előttünk a torony. A házak, utcák, templomtornyok és az Eger körüli dombok közé simulva jelenik meg, mégis azonnal felismerhető.

Éppen ezért különleges az a fénykép is, amely korábbi, „Eger a várból – 18 különleges pillanat a város felett” című összeállításunkban szerepelt. A fotósorozatban a várból néztünk végig Egeren, és a Minaret az egyik legjellegzetesebb motívumként jelent meg.

A vár magasából különösen jól érzékelhető, mennyi történelmi korszak találkozik néhány száz méteren belül.

Középkori várfalak, oszmán minaret, barokk templomtornyok, későbbi polgárházak és a mai város épületei kerülnek egyetlen panorámába.

Kevés magyar városban lehet ennyire kis területen ennyi évszázadot egyszerre látni.

Egy torony egy eltűnt épületből

A Minaret ma magányosan áll, ezért könnyű úgy gondolni rá, mintha mindig is önálló torony lett volna.

Valójában azonban egy dzsámihoz tartozott.

A Kethüda-dzsámi a török uralom idején állt ezen a területen. Eger 1596-ban került oszmán kézre, és egészen 1687-ig maradt török uralom alatt. Ez a több mint kilenc évtized alapvetően átalakította a város életét és épített környezetét.

Dzsámik, mecsetek, fürdők és minaretek jelentek meg Egerben.

A ma álló torony ennek a világnak az egyik utolsó látványos tanúja.

Korábban részletesen foglalkoztunk már a „Csonkamecset” történetével, vagyis azzal, hogyan tűnt el a Minaret mellől az egykori Kethüda-dzsámi. A dzsámi a törökök kiűzése után keresztény használatba került, majd több átalakítást követően a 19. században lebontották.

A torony azonban megmaradt.

Ezért amikor ma a várból a Minaretre nézünk, valójában egy olyan épület maradványát látjuk, amelynek többi része már régen eltűnt Egerből.

Nem ez volt Eger egyetlen minaretje

Mai szemmel talán még meglepőbb, hogy a mostani Minaret egykor egyáltalán nem számított magányos toronynak.

Korábbi cikkünkben az elveszett egri minaretek nyomába eredtünk. A történeti adatok és ábrázolások alapján a török kori Egerben több minaret is állt.

Próbáljuk meg elképzelni a várból ugyanezt a panorámát a 17. században.

Nem egyetlen karcsú minaret emelkedik a város fölé, hanem több hasonló torony rajzolódik ki a házak között.

Eger látképe egészen más lehetett.

A keresztény templomok egy részét átalakították, új török vallási épületek jelentek meg, és az oszmán város építészeti jegyei fokozatosan beépültek a település képébe.

Mindez azért különösen érdekes, mert napjainkra ebből a városképből szinte semmi sem maradt.

A Minaret ezért nem egyszerűen egy régi torony.

Egy elveszett városkép utolsó függőleges jele.

Közel 40 méter magas, mégis karcsúnak látszik

Az egri Minaret körülbelül 40 méter magas, tizennégy oldalú építmény. Karcsú kialakítása miatt távolabbról még magasabbnak tűnhet.

Belsejében rendkívül szűk csigalépcső vezet felfelé az erkélyhez. Közel száz keskeny lépcsőfokot kell megmásznia annak, aki fel szeretne jutni.

Odafentről különleges panoráma nyílik Egerre.

Érdekes módon tehát a két műemlék között kölcsönös vizuális kapcsolat alakult ki.

A várból látjuk a Minaretet, a Minaret erkélyéről pedig visszanézhetünk a várra.

Két külön történelmi korszak emléke néz szembe egymással Eger belvárosa fölött.

Amikor innen még imára hívták a várost

A minaret eredeti funkciója természetesen egészen más volt, mint napjainkban.

Az oszmán korban a müezzin a torony erkélyéről hívta imára a muszlim híveket.

Ma ezt nehéz elképzelni.

A Minaret környékén turisták sétálnak, autók haladnak el, néhány percnyi gyaloglással pedig már a Dobó téren vagyunk. A 17. században azonban ugyanez a hely egy egészen más vallási és kulturális környezet része volt.

Talán éppen a várból nézve lehet ezt a legjobban érzékelni.

A torony ma is kiemelkedik a háztetők közül. Ha pedig gondolatban eltüntetjük mellőle a későbbi épületeket, könnyebb elképzelni azt az időszakot, amikor a minaretek Eger mindennapi látványához tartoztak.

A legenda szerint még 400 ökör sem bírt vele

Az egri Minarethez számos történet és legenda kapcsolódik.

A legismertebb szerint a törökök kiűzése után megpróbálták ledönteni a tornyot. A hagyomány úgy tartja, hogy köteleket erősítettek rá, majd 400 ökörrel próbálták elhúzni.

A Minaret azonban állva maradt.

A történetet természetesen legendaként érdemes kezelni, nem bizonyított történelmi eseményként. Mégis régóta része az egri Minaret emlékezetének, és korábbi, a Torony utcáról szóló írásunkban is felidéztük.

Valamit pedig kétségtelenül jól kifejez ez a történet.

A Minaret valóban rendkívüli túlélő.

Villám is sújtotta

A torony fennmaradása korántsem volt magától értetődő.

A Minaret teteje az évszázadok során többször megváltozott. Pyrker János László érsek idején, a 19. században is végeztek rajta munkálatokat.

1895-ben villámcsapás rongálta meg.

A későbbi helyreállítások során a torony felső része is változott, vagyis a várból ma látható sziluett maga is hosszú történelmi változások eredménye.

Egyetlen torony, amely évszázadokat köt össze

Egerben sok olyan épület van, amely önmagában is egy-egy korszak jelképe.

A vár az 1552-es ostrommal és a középkori Egerrel kapcsolódott össze.

A barokk templomok a török uralom utáni újjászületést idézik.

A Bazilika és a Líceum egy újabb korszak monumentális építészetét képviseli.

A Minaret azonban különleges helyet foglal el közöttük.

Egy olyan korszak emléke, amely 91 évig tartott Egerben, majd szinte teljes építészeti világával együtt eltűnt.

A torony mégis megmaradt.

Ezért annyira különös a várból készült fényképen is.

Nem uralja a panorámát. Nem olyan hatalmas, mint a Bazilika, és nem rendelkezik a Minorita templom kettős tornyának tömegével sem.

Mégis rögtön észrevesszük.

Karcsú vonala szinte belekarcolódik Eger látképébe.

Ugyanaz a város – több évszázad egyetlen fényképen

Amikor 2026 augusztusában bemutattuk az „Eger a várból – 18 különleges pillanat a város felett” című összeállítást, éppen ez volt az egyik legérdekesebb felismerés.

A várból nem egyszerűen szép panoráma nyílik.

Innen Eger történelmi rétegei láthatók egyszerre.

A vár falai mellől nézünk egy olyan toronyra, amely annak az oszmán korszaknak az emléke, amely az 1552-es várvédelem után 44 évvel kezdődött Egerben. Körülötte pedig már annak a városnak a tornyai és házai állnak, amely nagyrészt a török uralom megszűnése után alakult ki.

Kevés fénykép tudja ilyen egyszerűen megmutatni, mennyi történet fér el egyetlen egri panorámában.

A Minaret pedig ott áll mindennek a közepén.

Magányosan, a hozzá tartozó dzsámi nélkül, az egykori egri minaretek közül egyedüliként.

Talán ezért is lett Eger egyik legjellegzetesebb sziluettje.

Mert nemcsak egy tornyot látunk benne.

Egy eltűnt Eger utolsó, ég felé mutató emlékét.

Források

Minden, ami Eger – Eger a várból: 18 különleges pillanat a város felett
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/08/eger-varbol-18-kulonleges-pillanat.html

Minden, ami Eger – Az elveszett egri minaretek nyomában – amikor nem egy, hanem több minaret magasodott Eger fölé
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/06/az-elveszett-egri-minaretek-nyomaban.html

Minden, ami Eger – A „Csonkamecset” története – az egri Minaret és az eltűnt Kethüda-dzsámi emlékezete
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/06/a-csonkamecset-tortenete-az-egri.html

Minden, ami Eger – A torony, amelyet 400 ökör sem tudott ledönteni – az egri Minaret és a Torony utca elfeledett történetei
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/07/a-torony-amelyet-400-okor-sem-tudott.html

Dobó István Vármúzeum
https://www.egrivar.hu/

Borítókép: Az egri Minaret az Egri várból nézve.
Fotó: a „Eger a várból – 18 különleges pillanat a város felett” album fotója.