Eger egyik legszebb szőlőhegyi útja – a Donát utca, ahol a város lassan átadja helyét a dűlőknek

Egernek vannak utcái, amelyek elsősorban épületeikről, műemlékeikről vagy történelmi eseményeikről ismertek. A Donát utca egészen más világ. Itt fokozatosan eltűnik a sűrű városi beépítés, megjelennek a kertek és a szőlők, a távolban pedig a Bükk vonulatai rajzolódnak ki. Aki erre jár, néhány perc alatt megértheti, miért elválaszthatatlan Eger története a környező szőlőhegyektől.

A Donát név ráadásul nem véletlen. A környék évszázados szőlőkultúrájának egyik legérdekesebb emlékét őrzi, és egy olyan hagyományhoz kapcsolódik, amely napjainkban is él Egerben.

A Donát nem egyszerűen egy utcanév

A mai Donát utca környékének történetét jóval azelőtt kezdték írni, hogy itt a mai értelemben vett utca kialakult volna. A Donát régi egri dűlőnév, amely a város szőlőművelő múltjához kötődik.

Az Egri borvidék hivatalos termékleírásában ma is szerepel a Donát az Egerhez tartozó dűlők között, többek között az Almagyar, Cigléd, Grőber, Hajdú-hegy, Kis-Eged, Kőporos és más régi szőlőterületek társaságában.

Ez azért érdekes, mert jól mutatja: amit ma egy utcanévként látunk a térképen, annak neve egy sokkal régebbi tájhasználat emlékét őrzi.

A környéket évszázadokon keresztül elsősorban nem lakóterületként, hanem szőlőhegyként ismerték. A várost övező dombokon szőlők, présházak, pincék és kisebb gazdasági épületek sorakoztak. Eger gazdaságában pedig hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszott a szőlő és a bor.

Szent Donát és az egri szőlősgazdák

A név mögött Szent Donát alakját találjuk, akit a szőlőtermő vidékeken az időjárás pusztításai, különösen a villámcsapás, a jégeső és a viharok ellen hívtak segítségül.

Egerben kultusza több évszázados múltra tekint vissza.

Fajcsák Attila helytörténeti írása szerint Erdődy Gábor egri püspök 1716. július 12-én állíttatta fel Szent Donát szobrát. A korabeli feljegyzés szerint a püspök körmenetet vezetett a városon kívül felállított szoborhoz, amelyet ünnepélyesen megáldottak.

Nem nehéz elképzelni, miért volt különösen fontos mindez az egri gazdáknak.

Egyetlen erős jégverés rövid idő alatt tönkretehette egy egész esztendő munkáját. Amikor még sem korszerű meteorológiai előrejelzés, sem jégkármérséklő rendszer nem létezett, a termés biztonsága sokkal közvetlenebbül függött a természet szeszélyeitől.

Szent Donát ezért az egri szőlőművesek számára nem csupán egy távoli egyházi személy volt: a termés és így sok család megélhetésének oltalmazóját látták benne.

Körmenet indult Egerből a szőlőhegyre

A Donát-naphoz egykor látványos egri hagyomány kapcsolódott.

A régi leírások szerint július második vasárnapján körmenet indult a városból a szőlőhegyre. Az emberek Szent Donát közbenjárását kérték, hogy a szőlőket kerülje el a jégeső és más elemi csapás.

A szokás jelentőségét az adta, hogy Eger társadalmi és gazdasági életében évszázadokon keresztül rendkívül fontos volt a szőlőművelés. Nem csupán a nagyobb birtokosok foglalkoztak vele: egri polgárok sokaságának volt kisebb-nagyobb szőlője a város körüli dombokon.

A Donát környéke ennek a régi világnak az egyik ma is felismerhető helyszíne.

A hagyomány ma is él

Különösen szép történeti folytonosság, hogy a Szent Donát-hagyomány nem tűnt el Egerből.

Az Egri Bor Ünnepéhez kapcsolódva napjainkban is összegyűlnek a borászok, borlovagrendek, fertálymesterek és a borkultúra más képviselői a Donát-dűlőben álló Szent Donát-szobornál.

2026 júliusában ismét megtartották a hagyományos eseményt: a résztvevők a bőséges és jó minőségű szőlőtermésért fohászkodtak.

Így több mint három évszázad választja el a mai ünnepségeket az 1716-ban feljegyzett egri körmenettől, a hely és a szőlőhöz kapcsolódó hagyomány azonban tovább él.

Egy egészen más arcát mutatja innen Eger

A Donát utca különlegessége ma leginkább akkor válik nyilvánvalóvá, ha az ember személyesen végigmegy rajta.

A belvárosi Egerhez szokott szem számára szinte meglepő a változás. Nincsenek barokk paloták, forgalmas terek és üzletsorok. Az út mellett kertek, bokros területek és szőlősorok húzódnak, mögöttük pedig feltárul az Eger körüli dombvidék.

A Google 2025 augusztusában készült utcaképén is jól látható ez a sajátos átmeneti táj. A keskeny út mellett még mindig jelentős szőlőterületek találhatók, miközben a háttérben már a Bükk tömege uralja a látóhatárt.

Éppen ez teszi különlegessé a Donát utcát: egyszerre városi utca és szőlőhegyi út.

A „Minden, ami Eger” oldalán már jártunk erre

A blogon korábban a Rác hóstya történetének bemutatásakor is előkerült ez a környék. Akkor a város északi részének régi szőlőterületeit járva a Donát, a Gröber és a Hergyimó nevét is felidéztük.

A korábbi cikkben arra is kitértünk, hogy ezen a vidéken évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, és a környék története szorosan összekapcsolódik az egri szőlőművelő lakossággal.

A blog „Kilátópontok Egerben” című összeállításában pedig a Szent Donát-szobor környékét már kifejezetten olyan helynek ajánlottuk, ahonnan érdemes megnézni a naplementét.

Nem véletlenül.

Innen Eger egy olyan arca tárul elénk, amelyet a belvárosban sétálva nem lehet megtapasztalni.

Régi dűlőből egyre fontosabb városi út lehet

A Donát utca története azonban nemcsak a múltról szól.

A következő években jelentősen megváltozhat a terület szerepe. Az egri keleti elkerülő út tervezéséhez kapcsolódóan a Donát utca fejlesztése is napirenden van.

Eger önkormányzatának 2026-ban közzétett tájékoztatása szerint a tervezési feladatok között szerepel a Donát utca 2×1 sávos fejlesztése és bekötése az elkerülő úthoz. A város szerint ezzel javulhatnak a keleti városrész közlekedési kapcsolatai, és új fejlesztési lehetőségek nyílhatnak a térségben.

Ez különösen nagy változást jelentene egy olyan területen, amelynek jelentős része ma még őrzi szőlőhegyi jellegét.

Az elkerülő út korábbi tervezésekor már felmerült a szőlőterületek és zártkerti ingatlanok érintettségének kérdése is. A tervezők 2023-ban több nyomvonal-változatot vizsgáltak, éppen azért, hogy lehetőség szerint mérsékeljék az ingatlanok érintettségét.

A Donát tehát érdekes határhelyzetbe került: egyszerre kellene megőrizni a történelmi szőlőtáj értékeit és megoldani egy fejlődő város közlekedési igényeit.

Itt még érthető, mit jelent az, hogy Eger borváros

Egerben könnyű úgy beszélni a borról, hogy közben a Szépasszony-völgy pincéire, a Bikavérre vagy valamelyik borfesztiválra gondolunk.

A Donát utca ennél valamivel mélyebbre vezet.

Itt maga a táj mesél arról, hogy a bor nem egyszerűen turisztikai látványosság vagy gasztronómiai termék volt. A szőlők évszázadokon keresztül körülölelték Egert, munkát és megélhetést adtak, meghatározták az év rendjét, sőt még a vallási hagyományokra és a város földrajzi neveire is hatással voltak.

A Donát név ennek egyik apró, de rendkívül érdekes emléke.

Ma végigsétálhatunk vagy végigautózhatunk ezen az úton, mellettünk szőlősorok futnak, előttünk pedig feltűnnek a Bükk hegyei. Közben talán eszünkbe sem jut, hogy ugyanazon a vidéken járunk, ahová az egri szőlőművesek már több száz évvel ezelőtt is kivonultak, hogy oltalmat kérjenek termésük számára.

Ettől válik a Donát utca többé egy egyszerű egri utcánál.

Egy darabka abból a régi szőlőhegyi Egerből, amely a város határában még ma is tovább él.