Vécsey utca – Eger egyik legkülönösebb útja, amely egykor a városfalnál véget ért

A Vécsey Sándor utca ma természetes része Eger úthálózatának. A vár mögül indulva kapaszkodik tovább a Vécsey-völgy irányába, és aki végigmegy rajta, talán nem is sejti, milyen régi történeteket őriz ez a környék. Városfal, egy újonnan nyitott kijárat, a Noszvaj felé vezető régi út, a Hóhérpart és a Pallos utca emléke, valamint egy 17. századi katona története is kapcsolódik hozzá.

A mellékelt régi fénykép különösen értékes pillanatot őriz. Az 1962-ben készült felvételen még egy egészen más Vécsey utca tárul elénk: földszintes, cseréptetős házak simulnak a domboldalhoz, az út mentén kertek húzódnak, mögöttük pedig Eger történelmi belvárosának tornyai rajzolódnak ki.

A Vécsey utca történetéről korábban már a Minden, ami Eger oldalán is foglalkoztunk, ezért most érdemes még mélyebbre ásni a környék múltjában.

Amikor itt még nem lehetett elhagyni Egert

A mai utca történetének egyik legérdekesebb részlete, hogy a 18. század közepén ezen a helyen még nem vezetett kocsiút kifelé Egerből.

A környéket a város keleti oldalát lezáró városfal választotta el a külterületektől. A helyzet 1779-ben változott meg. Eszterházy Károly püspök a Pallos utca fölötti részen áttörette a városfalat, és kocsival is járható kijáratot nyittatott Noszvaj irányába. Addig annak, aki szekérrel vagy hintóval Noszvaj felé indult, a Cifra kapu felé kellett kerülnie.

Ez jóval több volt egyszerű falbontásnál. Tulajdonképpen egy új közlekedési tengely született Eger keleti oldalán, amely később a Vécsey-völgy és környékének fejlődésére is hatással volt.

Van azonban egy még régebbi történet

Itt következik az egyik olyan részlet, amelyet valószínűleg sok egri sem ismer.

Az 1779-es hivatalos kijárat előtt már létezhetett egy szabálytalan átjáró a városfalon. Egy 1751-ből ismert adat szerint a Csurgó – vagyis nagyjából a mai Servita utca környékének – lakói a várparancsnok tiltása ellenére egy falnyílást használtak, mert azon keresztül rövidebb úton jutottak ki szőlőikhez.

A helytörténeti kutatás szerint elképzelhető, hogy Eszterházy Károly 1779-ben éppen ennek a korábbi átjárónak a környékén alakíttatta ki a hivatalos Vécsey-völgyi kijáratot.

Vagyis az egriek már jóval a hivatalos út megnyitása előtt megtalálhatták itt a maguk rövidebb útját a szőlőhegyek felé.

Vécsei Völgy Utsza

Maga a Vécsey név is régen megjelent a környéken.

1788-ban már „Vécsei Völgy Utsza”, 1802-ben pedig „Vécsi Völgyre vivő utca” formában találkozunk vele. Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy eredetileg nem egyszerűen egy mai értelemben vett utcáról volt szó: az út elsősorban a völgybe, majd azon keresztül a városon kívüli területek felé vezetett.

A Vécsey-völgy ráadásul Eger természetes domborzatának is fontos része. A várdombot észak felől ez a völgy határolja, vagyis az utca nyomvonala részben a természet által kialakított terephez alkalmazkodott.

De ki volt Vécsey Sándor?

Az utca névadójának története közvetlenül kapcsolódik Egerhez.

Vécsey Sándor a 17. század második felének katonája, Ajnácskő kapitánya volt. Az 1687-es egri ostromzár idején az Almagyar-domb tetején kialakított sánc parancsnokságát bízták rá. Mintegy 1500 emberével Eger keleti oldalát zárta le, és feladata volt a Noszvaj, illetve a még török kézen lévő Cserépvár irányába vezető út ellenőrzése is.

Ennek különös jelentősége van a Vécsey utca történetében: nagyjából azon a keleti térségen teljesített katonai szolgálatot Eger visszafoglalásakor, amely később a nevét őrző völgy és utca környéke lett.

Vécsey Sándor 1697-ben halt meg. A család történetének egy másik ismert alakja leszármazottja, Vécsey Károly honvédtábornok, az 1849-ben kivégzett aradi vértanúk egyike volt.

A Hóhérpart sötétebb története

A Vécsey utca alsó környékén egy másik, mára szinte teljesen elfeledett egri helynév is fennmaradt a forrásokban: Hóhérpart.

Az Eger várállomás felé vezető út egykor ezt a nevet viselte. Nem véletlenül.

Egy régi helytörténeti leírás szerint Eger hóhérának lakása a mai Pallos utca legbelső házában állt. Innen származott a Hóhérpart elnevezés, és minden bizonnyal ugyanezt a történeti emléket őrzi a ma is létező Pallos utca neve.

Ez Egernek egy egészen más rétegét mutatja. A vár, a templomok és a barokk paloták mellett a városi igazságszolgáltatásnak is megvoltak a maga helyei – és ezek emléke néha egy-egy utcanévben maradt fenn.

Mit látunk az 1962-es fényképen?

A felvétel azért különösen érdekes, mert nem egyetlen műemléket örökített meg, hanem egy egész városrészt.

A Vécsey utca még szinte falusias képet mutat. A domborzathoz igazodó földszintes házak, cseréptetők, kertek és keskeny telkek egymás mögött ereszkednek a belváros irányába. A háttérben ugyanakkor már ott van a történelmi Eger jellegzetes sziluettje.

A fénykép így tulajdonképpen két Egert mutat egyszerre: az előtérben a régi külvárosias, hóstyai világot, mögötte pedig a sűrű történelmi várost.

Hat évtized alatt sok minden megváltozott. Házak tűntek el vagy épültek át, változott az útburkolat, a közműhálózat, a kertek és a beépítés. A domborzat és az utca kanyargó vonala azonban továbbra is felismerhetővé teszi a helyet.

Egy utca, amelyben Eger több évszázada találkozik

A Vécsey utca első pillantásra talán nem tartozik Eger legismertebb történelmi utcái közé. Múltja azonban egészen a városfalak koráig vezet vissza.

Volt itt tiltott rövidítés a szőlők felé, majd hivatalosan megnyitott városfali kijárat. Innen vezetett az egyik fontos út Noszvaj irányába. A környéken élt a városi hóhér emléke, és innen maradt ránk a különös Hóhérpart és Pallos utca elnevezés. A völgy pedig annak a Vécsey Sándornak a nevét őrzi, aki 1687-ben katonáival éppen Eger keleti oldalának lezárásában vett részt.

Az 1962-es fénykép ezért jóval több egy régi utcaképnél. Egy olyan Eger pillanatfelvétele, amelynek nyomai ma is ott vannak előttünk – csak tudni kell, mit keressünk.