Egerben különös jelentése van a török kávénak. Itt nem csupán egy egzotikus italról beszélünk: a város 91 éves oszmán korszakának emlékei ma is ott állnak az utcákon. A minaret közelében pedig ma is megkóstolható a hagyományos török kávé. De hogyan került a kávé Magyarországra, ihatták-e már a török kori Egerben, miben más a törökök kávézása a magyarokétól, és miért nem szabad az utolsó kortyig kiinni a csészét?
A kávé útja keletről az Oszmán Birodalomba
A kávé története jóval Eger török elfoglalása előtt kezdődött. A kávéfogyasztás a Közel-Keleten terjedt el, majd az Oszmán Birodalomban a 16. századra a társasági élet fontos részévé vált. Isztambulban már a 16. század közepén működtek kávéházak.
A kávé nem egyszerűen élénkítő ital volt. A kávéház találkozóhelyet jelentett, ahol beszélgettek, híreket cseréltek és időt töltöttek egymással. Ez a társadalmi szerep annyira meghatározóvá vált, hogy a török kávékultúra és hagyomány 2013-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO külön kiemeli a vendégszeretetet, a barátságot és a közösségi együttlétet.
UNESCO – Turkish coffee culture and tradition
Mikor érkezett a kávé Magyarországra?
Ebben éppen a török hódoltságnak volt meghatározó szerepe.
A történeti adatok szerint Budán már az 1570-es években ismerték a kávét, és egyes források 1579-től török kávéfőzőkről, úgynevezett kahvedzsikről tesznek említést. A 17. századra az ital egyre szélesebb körben terjedt.
Ez azért különösen érdekes számunkra, mert Eger 1596-ban került oszmán kézre, és 1687-ig maradt török uralom alatt.
A város török korszakából ma is több emlékünk maradt. A legismertebb természetesen az egri minaret. A mellette álló egykori Kethüda-dzsámihoz tartozó toronyból a müezzin hívta imára a híveket. Eger városának ismertetője szerint a 91 éves török uralom idején több minaret is állt a városban.
Eger városa – az egri minaret története
Vajon ittak török kávét a 17. századi Egerben?
Nagyon valószínű, de itt fontos óvatosan fogalmazni.
A kávé a 16. század végére már jelen volt az oszmán fennhatóság alatt álló Magyarországon, és Eger csaknem egy évszázadon keresztül jelentős oszmán közigazgatási és katonai központ volt. Ebből következően teljesen életszerű, hogy kávét is fogyasztottak a városban.
Ugyanakkor olyan konkrét, könnyen ellenőrizhető egri forrást, amely például megnevezne egy 1600-as évekbeli egri kávéházat, nem találtunk, ezért nem lenne helyes azt állítani, hogy pontosan tudjuk, hol itták a török kávét.
A történeti háttér azonban erősen valószínűsíti, hogy a kávé az oszmán kori Eger mindennapjaiban sem lehetett ismeretlen.
A kávé eltűnt, az emlékek megmaradtak
A törökök 1687-es távozásával Eger ismét keresztény várossá vált, de az oszmán korszak nyomai nem tűntek el teljesen.
A kávé pedig egészen más úton végül meghódította Magyarországot.
A kezdetben idegennek tartott fekete italból a 18–19. századra a magyar városi élet egyik meghatározó itala lett. Pesten 1714-ben már kávézó működött, később pedig kialakult az a híres magyar kávéházi kultúra, amelynek már egészen más hangulata volt, mint az oszmán kávéházaknak.
Ma hol ihatunk valódi török kávét Egerben?
Ha valaki nemcsak presszókávét szeretne inni, hanem a török kávézás hangulatából is kapna egy kis ízelítőt, Egerben kézenfekvő hely a vár közelében található Egri Pasa Sátra, illetve a vele azonos Dobó István utca 34. alatti helyszínen működő Oszmán Sátor.
A hely különlegessége éppen az, hogy a kávé mellé egyfajta történelmi környezetet is teremt.
A Pasa Sátrát 2019-ben Törökország akkori magyarországi nagykövete avatta fel. Eger városának korabeli beszámolója szerint a 64 négyzetméteres sátor berendezési tárgyai Törökországból érkeztek, és már a megnyitáskor eredeti török és arab kávét, illetve teát kínáltak benne.
Eger városa – A török nagykövet avatta fel az egri pasa sátrát
Ez tehát nem egy több száz éves török kori kávéház – ezt fontos tisztázni –, hanem egy modern egri hely, amely tudatosan idézi fel az oszmán kávé- és vendéglátási kultúrát.
Mitől „török” a török kávé?
Nem elsősorban a kávébab fajtájától.
A török kávé mindenekelőtt elkészítési mód.
A pörkölt kávébabot rendkívül finomra, szinte púderszerűre őrlik. A kávét vízzel – és ha kérnek bele, cukorral – egy kis hosszú nyelű edényben, a cezvében készítik el.
Nincs papírfilter.
Nincs espresso-gép.
És a zaccot sem szűrik ki.
A megfelelően elkészített ital tetején finom hab képződik, miközben az őrlemény egy része a csésze aljára ülepszik.
Ezért a török kávét nem célszerű az utolsó cseppig meginni.
Az utolsó korty már könnyen tele lehet zaccal.
A török kávé egyik legnagyobb titka: a cukrot előre kell eldönteni
A magyar kávézóban megszoktuk:
– Kérek egy kávét.
Majd az asztalnál eldöntjük, teszünk-e bele cukrot.
A hagyományos török kávénál ez másként működik. A cukrot ugyanis már a készítés során a cezvébe teszik, ezért rendeléskor kell megmondani, mennyire édesen szeretnénk.
A legelterjedtebb változatok:
Sade – cukor nélkül.
Az şekerli – enyhén cukros.
Orta şekerli – közepesen édes.
Şekerli vagy çok şekerli – édes, illetve nagyon édes.
Ez a felosztás ma is a török kávékultúra egyik legismertebb sajátossága.
Víz és lokum – nem véletlenül kerülnek a kávé mellé
A hagyományos török kávé felszolgálása önmagában is kis szertartás.
A kávé mellé gyakran egy pohár vizet és valamilyen édességet, például lokumot, vagyis török csemegét kínálnak.
A kis csésze megtévesztő.
A török kávét nem azért adják ilyen kevés mennyiségben, mert gyorsan kell meginni. Éppen ellenkezőleg: lassú ital.
Kortyolgatni kell.
Beszélgetni mellette.
Időt hagyni neki.
Talán ez az egyik legnagyobb különbség a mai rohanó magyar kávézási szokásokhoz képest.
A magyar presszó és a török kávé – két külön világ
Magyarországon ma a kávéfogyasztás jelentős része az olasz kávékultúrához kötődik. Espresso, cappuccino, latte, americano – ezekkel szinte minden kávézóban találkozunk.
A török kávé ezzel szemben nem nagy nyomással, néhány másodperc alatt készül.
Sűrűbb.
Üledékes.
Erőteljes aromájú.
És sokkal inkább kötődik a felszolgálás rítusához.
A magyar vendég gyakran elsősorban az ízét keresi benne. A hagyományos török kultúrában viszont legalább ilyen fontos maga az együtt töltött idő. Az UNESCO is ezért tekinti a török kávét kulturális örökségnek: a kávé a vendégszeretet, a barátság és a társas érintkezés jelképe.
Kávé és házasság – egy különös török hagyomány
A török kávénak a párválasztási hagyományokban is szerepe van.
A családi találkozások és eljegyzési szokások során a menyasszonyjelölt hagyományosan kávét készít és szolgál fel. A kávé elkészítése így nem egyszerű vendéglátási feladat, hanem egy társadalmi szertartás része.
Az UNESCO leírása külön megemlíti, hogy a török kávé az eljegyzési szertartások és az ünnepek során is fontos szerepet tölt be.
És mi történik a megmaradt zaccal?
Itt kezdődik a török kávé talán legismertebb játékos hagyománya.
A kávé elfogyasztása után a csészét ráfordítják a csészealjra. Miután kihűlt, visszafordítják, és a csésze falán maradt kávézacc alakzataiból próbálnak „olvasni”.
Ez a kávéjóslás.
Természetesen nem a kávékészítés kötelező része, hanem népi-társasági hagyomány, de olyan szorosan összefonódott a török kávé képével, hogy mára világszerte ismertté vált.
Kardamomos török kávé? Igen – de van egy fontos különbség
Ma rengeteg „török kávé” változattal találkozhatunk.
A klasszikus török kávé általában nagyon finomra őrölt kávéból készül, ízesítését pedig elsősorban a cukor mennyisége határozza meg.
A kardamommal ízesített kávé ugyanakkor inkább az arab és közel-keleti kávékultúrában különösen elterjedt, bár Törökországban és török kávéként kínált változatok között is előfordulhat. Ezért a „török kávé = kardamomos kávé” egyszerűsítés nem egészen pontos.
Több mint egy csésze kávé
Egerben különösen érdekes török kávét inni.
Néhány percnyi sétára ott áll az egri minaret, a vár pedig annak a korszaknak az egyik legfontosabb magyar történelmi helyszíne, amelyben a magyarok először találkoztak tömegesebben ezzel a különös fekete itallal.
Négyszáz évvel később már egészen más világban ülünk le egy csésze mellé.
A török kávé ma nem a hódoltság jelképe, hanem egy olyan kulturális örökség része, amely összeköti a gasztronómiát, a vendégszeretetet és a történelmet.
Talán éppen Eger az egyik legérdekesebb magyar város arra, hogy ezt megtapasztaljuk.
Mert miközben lassan elfogy a sűrű fekete kávé, elég néhány percet sétálni, és előttünk áll a minaret.
A csésze és a torony között pedig ott van több mint négyszáz év története.
Források
Eger városa – A török nagykövet avatta fel az egri pasa sátrát
UNESCO – Turkish coffee culture and tradition
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – A kávé története
Debreceni Egyetem – The Impacts of Turkish Cuisine on the Hungarian Gastronomy
Fotók: Egri Pasa Sátra / Oszmán Sátor – a cikkhez rendelkezésre bocsátott felvételek.
Legutóbbi hozzászólások