A Bükk sűrű erdői között, mintegy 600 méteres tengerszint feletti magasságban bújik meg Bükkszentkereszt. A települést ma sokan tiszta levegőjéről, gyógynövényeiről és kirándulóhelyeiről ismerik, története azonban egy egészen más világhoz, az üveghutákhoz, erdei mesterségekhez és a messziről érkezett üvegfúvókhoz vezet vissza. Nem is olyan régen még Újhutának hívták.
Egy falu, amelyet az erdő és az üveg teremtett
Bükkszentkereszt története szorosan összefonódik a Bükk hatalmas erdőségeivel. A 18. században ezek az erdők nem csupán faanyagot jelentettek: az ipari termelés egyik legfontosabb nyersanyagforrásai voltak.
A diósgyőri koronauradalom 1755-ben létesített itt üveghutát, és lényegében ennek köszönhető a település kialakulása is. Innen származott régi neve, az Újhuta.
A Bükkben több ilyen hutatelepülés alakult ki. A mai Bükkszentlászló volt Óhuta, ezt követte Újhuta, majd Répáshuta. Bükkszentkereszt nevét csak 1940-től használja a település.
Forrás: Bükkszentkereszt – a település története
Miért éppen az erdő közepén készítettek üveget?
Mai szemmel furcsának tűnhet, hogy egy üveggyártó műhelyt mélyen a hegyek között hoztak létre. A kor technológiája mellett azonban éppen ez volt logikus.
Az üvegolvasztó kemencék rengeteg tüzelőanyagot igényeltek, ráadásul az üveggyártás egyik fontos anyaga, a hamuzsír előállítása is nagy mennyiségű fához kapcsolódott.
Ezért sokkal egyszerűbb volt az üvegkészítő műhelyeket az erdőkhöz telepíteni, mint óriási mennyiségű fát messzire szállítani.
Az első bükki üveghuta a mai Bükkszentlászló, vagyis az egykori Óhuta közelében működött. Az újhutai üzem kezdetben elsősorban ablaküveget készített, később azonban egyre fontosabbá vált az öblösüvegek és palackok gyártása.
Forrás: A bükki üveghuták története
Simonides János és Újhuta megszületése
Bükkszentkereszt történetének egyik meghatározó alakja Simonides János hutamester volt.
Az 1756. január 1-jén kelt szerződés alapján az új hutát először Sztraka Ferenc üveghutamester bérelte. Néhány év elteltével Simonides János lett a bérlő, akit a helyi hagyomány és történeti összefoglalók a település egyik alapítójaként tartanak számon.
A különleges mesterséghez értő munkaerőt nem volt könnyű helyben megtalálni. Ezért több vidékről érkeztek mesterek: cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvók is letelepedtek a Bükkben.
A Bükki Nemzeti Park történeti összefoglalója szerint az 1755-ben épült újhutai üzem körül kialakuló település üvegesmesterei között német és szlovák származásúak egyaránt voltak.
Forrás: Bükki Nemzeti Park – A bükki erdők népe
Olyan világ volt ez, ahol még a tanító sem feltétlenül beszélt magyarul
Újhuta különleges nyelvi világot őrzött.
A különböző területekről érkező munkások miatt kezdetben kevert szláv nyelv alakult ki. A település hivatalos történeti összefoglalója szerint egy időben a faluban szinte kizárólag szlovákul beszéltek, és még a tanító sem tudott magyarul.
Simonides ezért Homonna környékéről hozatott egy nyugdíjas ferences szerzetest, aki a helyiek lelki gondozását is elláthatta.
A szlovák hagyomány nem tűnt el nyomtalanul. A község hivatalos bemutatkozása ma is megemlíti, hogy Bükkszentkereszten napjainkban is használják a szlovák nyelvet.
Az üvegfúvó nem egyszerű uradalmi szolga volt
Az üvegkészítés komoly szakértelmet kívánt. A mesterek tudása értéknek számított, ezért helyzetük is eltért az egyszerű mezőgazdasági munkásokétól.
A hutában ablaküveg mellett palackokat és más öblösüvegeket készítettek.
Különösen érdekes az egykori ablaküveg gyártása. A korabeli síküveget is fúvással állították elő: az üveget előbb hengeres formára fújták, majd felvágták, és meleg állapotban sík felületté alakították.
Az üveghuta épülete fából készült és zsindely fedte. 1774-ben leégett, de már a következő évben újjáépítették.
Ma magából az egykori újhutai üzem épületeiből nem maradt látható felszíni emlék.
Nemcsak üveg készült a Bükk erdeiben
Amikor az üveggyártás jelentősége csökkent, az erdő továbbra is megélhetést adott az itt élőknek.
A lakosság többek között
fakitermeléssel,fuvarozással,faszénégetéssel,mészégetéssel
foglalkozott.
A mészégetés emlékei Bükkszentkereszt környékén ma is megtalálhatók. A Somos-bérc alatti kemencék és a környező erdei utak különleges ipartörténeti emlékei annak a világnak, amikor a Bükk erdei egész családok megélhetését biztosították.
Az üveghuták történetét ma múzeum őrzi
Aki szeretné megérteni, miből nőtt ki a mai Bükkszentkereszt, annak érdemes felkeresnie a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumát.
A kiállításon az üveg alapanyagaival és az egykori üveggyártás eszközeivel is megismerkedhetnek a látogatók.
Ez azért is fontos, mert az eredeti huta épületei már eltűntek. A múzeum így egy olyan iparág emlékét őrzi, amely nélkül maga Bükkszentkereszt sem valószínű, hogy mai formájában létrejött volna.
Bükkszentkereszt látnivalói – múzeum, templom és természeti értékek
A templomban is ott rejtőzik a múlt
A település egyik legérdekesebb épülete a római katolikus templom.
Simonides János 1778-ban még fakápolnát építtetett a lakosság számára. A későbbi kőtemplom alapkövét 1800. március 3-án tették le, és már 1801 húsvétvasárnapján felszentelték a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére.
A templom belseje külön történelmi meglepetést tartogat.
Berendezésének jelentős része a diósgyőri egykori pálos kolostor templomából került ide. Miután II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, több berendezési tárgyat az újhutai templom kapott meg.
A szószék, a Mária-oltár és az orgona is ehhez az örökséghez kapcsolódik.
És még az üveggyártás is visszaköszön odabent: a templom üvegcsillárját 1887-ben a Bükk utolsó üveggyárosa ajándékozta az egyháznak.
A bükkszentkereszti templom története
600 méteren, a Bükk hegyei között
Bükkszentkereszt átlagosan 600 méteres tengerszint feletti magasságban, hegyekkel körbezárt völgykatlanban fekszik. A község hivatalos oldala Magyarország egyik legmagasabban fekvő településeként mutatja be.
Ma már természetesen nem az üvegfúvásból ismerik legtöbben.
A település neve sokak számára összeforrt a Bükk erdeivel, a tiszta levegővel, a gyógynövényekkel és a természetjárással.
A környék egyik szép panorámapontja a 673 méter magas Somos-bérc, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a falura. A 666 méter magas Kisdélről megfelelően tiszta időben pedig a települési ismertető szerint akár a Tátra is megpillantható.
A környék ismert helye a Boldogasszony köve és a gyógynövénykert is.
Bükkszentkereszt ma is őrzi az erdei tudást
Az egykori hutások és erdei munkások települése az elmúlt évtizedekben a gyógynövénykultúrájáról is országosan ismertté vált.
A helyi gyógynövényes hagyomány egyik legismertebb alakja Szabó György, „Gyuri bácsi” volt, akinek munkássága révén Bükkszentkereszt neve az ország számos pontján ismertté vált.
A gyógynövények, a természetjárás és az erdei környezet ma már legalább annyira hozzátartozik a település arculatához, mint történelméhez az üveghuta.
Újhuta neve eltűnt a térképről, de a története megmaradt
Ha ma végigsétálunk Bükkszentkereszt utcáin, nehéz elképzelni, hogy több mint két és fél évszázaddal ezelőtt üvegolvasztó kemencék izzottak ezen a helyen.
Pedig a falu létrejöttének kulcsa éppen az üveg volt.
Az erdő adta a tüzelőanyagot, az ipar munkát adott az ideérkező mestereknek, a mesterek pedig családokat alapítottak. Az egykori huta körül lassan házak, kápolna és közösség született.
Így lett Újhutából Bükkszentkereszt.
És talán ez a település egyik legérdekesebb titka: a ma csendes, zöld hegyi üdülőfalu valójában egy 18. századi ipari telep történetéből nőtt ki.
Források
Bükkszentkereszt Község Önkormányzata – a település bemutatása
Bükkszentkereszt történelme
A bükki üveghuták története
Bükkszentkereszt látnivalói
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – a bükki hutatelepülések története
A bükkszentkereszti templom története
Fotó: a megadott archív/forrásfotó alapján.
Legutóbbi hozzászólások