Nem egyszerűen gyenge termésről van szó: a 2026-os nyár szélsőséges időjárása egyre komolyabb próbatétel elé állítja a Heves vármegyei gazdálkodókat is. A tartós hőség és csapadékhiány különösen a kukoricát viselte meg. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy augusztus közepén külön rendelettel könnyítették meg az aszálykárok bejelentését, és rendkívüli határidőt állapítottak meg.
A hőség Heves vármegyét sem kerülte el
Az idei nyár időjárása többször is szélsőséges arcát mutatta. A tartósan magas hőmérséklet nemcsak a lakosság mindennapjait nehezítette meg, hanem a mezőgazdaság számára is komoly terhelést jelentett.
Jól mutatja a helyzetet, hogy a Heves Vármegyei Kormányhivatal június végén, majd augusztus elején is a harmadfokú hőségriasztás miatt módosította több ügyfélszolgálat nyitvatartását. Augusztus 3. és 7. között például a légkondicionálás nélküli ügyfélszolgálatokon már 11 órakor befejeződött az ügyfélfogadás.
A földeken azonban nem lehetett egyszerűen „korábban bezárni”. A kukorica, a napraforgó, a szőlő és a gyümölcsösök heteken keresztül viselték a hőség és a vízhiány következményeit.
A kukoricánál már külön szabályozásra volt szükség
A helyzet súlyosságáról sokat elárul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara augusztus 17-én megjelent tájékoztatója.
A 14/2026. (VIII. 14.) AÉM rendelet a rendkívüli aszályhelyzet miatt újabb könnyítést vezetett be. Ennek alapján már nemcsak a szemes kukoricánál, hanem a silókukoricánál is lehetőség nyílt az aszálykár utólagos bejelentésére anélkül, hogy emiatt a termelő elveszítené a kárenyhítési támogatás lehetőségét.
NAK – Megjelent a kárbejelentéseket könnyítő rendelet
Ez nem pusztán adminisztratív változtatás. A korábbi szabályok mellett problémát jelenthetett, ha a gazdának a további veszteség elkerülése érdekében gyorsan le kellett vágnia vagy be kellett takarítania a növényt.
Az új szabályozás éppen ezt a helyzetet kezeli.
Nem kell kivárni a 15 napot
A rendelet egyik legfontosabb könnyítése, hogy a rendkívüli aszályhelyzetben a gazdálkodóknak nem kell minden esetben alkalmazniuk a kárbejelentés és a betakarítás között egyébként előírt 15 napos várakozási időt.
Ennek célja, hogy a termelő ne legyen kénytelen tovább a földön hagyni a már súlyosan károsodott növényállományt csak azért, hogy megfeleljen az adminisztratív követelményeknek. Ha a további várakozás még nagyobb veszteséget okozna, elvégezhető a betakarítás.
Ez a Heves vármegyei gazdák számára is fontos lehet, különösen azokon a területeken, ahol a nyári csapadékhiány miatt gyorsan romlott a kukorica állapota.
Augusztus 31. a fontos határidő
A könnyítés azonban nem jelenti azt, hogy a károkat korlátlan ideig lehet bejelenteni.
A NAK tájékoztatása szerint az érintett aszálykár a növény levágását követően is bejelenthető a hivatalos kárbejelentő felületen, de legkésőbb 2026. augusztus 31-ig.
A gazdálkodónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a szakszerű művelési kötelezettségnek és az arányos termelői felelősségvállalásnak megfelelően járt el.
Emellett egy nagyon fontos bizonyítékot is csatolni kell: a mobilGAZDA alkalmazással készített georeferált fényképet. Ennek azt kell igazolnia, hogy a kárbejelentés időpontjában az adott területen már nincs lábon álló növény.
Heves vármegyében közben folyamatosan ellenőrzik a földeket
A mezőgazdasági területek állapota egyébként is kiemelt figyelmet kap idén.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal májusban jelentette be, hogy megkezdődtek a 2026-os határszemlék. A szakemberek többek között Egerszalók, Egerszólát, Bodony, Bükkszék, Parádsasvár, Mezőtárkány, Füzesabony, Heréd, Abasár, Gyöngyöstarján, Adács, Visznek és Tiszanána külterületein is ellenőrzéseket végeznek.
A vizsgálatok során ellenőrzik a termőföld megfelelő hasznosítását, a művelési ág változásának bejelentését, az esetleges engedély nélküli más célú hasznosítást és a parlagfűvel fertőzött területeket is.
Heves Vármegyei Kormányhivatal – Megkezdődtek a határszemlék
Nemcsak a szárazság fenyegeti a termést
A 2026-os mezőgazdasági év problémái nem korlátozódnak az aszályra.
Heves vármegye különösen érzékeny terület, hiszen a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős a szőlő- és gyümölcstermesztés is. A szélsőséges hőség, a hosszú csapadékmentes időszakok, a hirtelen érkező zivatarok és a növényvédelmi problémák együttesen növelik a gazdálkodók kockázatát.
Az Egri és a Mátrai borvidék miatt különösen fontos a szőlő helyzete. A kormányhivatal július 24-én például ismételten felhívta a termelők figyelmét a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni kötelező védekezésre. A hivatal arra figyelmeztetett, hogy maga a betegség jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható.
Vagyis a gazdáknak egyszerre kell megküzdeniük az időjárási szélsőségekkel és a növényegészségügyi veszélyekkel.
A „Minden, ami Eger” oldalán is visszatérő téma az aszály
A Minden, ami Eger korábbi írásaiban is többször foglalkoztunk azzal, hogy Eger és Heves vármegye egyre érzékenyebb a tartós nyári hőségre és a csapadékhiányra.
Egy július végi cikkünkben a hőkupolák kialakulásával és a szélsőséges meleg következményeivel foglalkoztunk. Már akkor kiemeltük, hogy a tartós szárazság csökkenti a mezőgazdasági terméshozamokat, növeli az öntözési igényt és fokozza a növények hőstresszét. Különösen érzékenyek lehetnek erre Heves vármegye szőlő- és gyümölcsültetvényei.
Minden, ami Eger – Magyar találmány segíthet a hőkupolák mérséklésében
A mostani rendkívüli agrárkár-bejelentési könnyítés azt mutatja, hogy a probléma már nem pusztán meteorológiai érdekesség: a szélsőséges időjárás közvetlen gazdasági következményekkel jár.
Mi lesz így a Heves vármegyei terméssel?
Erre most még nem lehet egyetlen számmal válaszolni. A különböző kultúrák, termőhelyek és gazdaságok között jelentős eltérések lehetnek.
Az azonban már látható, hogy a kukorica az egyik leginkább veszélyeztetett növény. Ha egy rendkívüli szabályozásnak már arra is lehetőséget kell biztosítania, hogy a gazda a betakarítás után jelenthesse be az aszálykárt, az önmagában jelzi, milyen súlyossá vált a helyzet egyes területeken.
Heves vármegye számára pedig a kérdés túlmutat az idei termésen. Az egymást követő szélsőséges évek egyre világosabban mutatják, hogy a mezőgazdaságban a vízmegtartás, az öntözés fejlesztése, a talajnedvesség megőrzése és az időjárási kockázatokhoz való alkalmazkodás már nem távoli jövőbeli feladat.
A 2026-os nyár egyik legfontosabb tanulsága ezért talán éppen az: ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb szélsőséges időjárási helyzet, hanem az, hogy a Heves vármegyei gazdaságok mennyire tudnak felkészülni rá.
Források
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – kárbejelentési könnyítések és az augusztus 31-i határidő
Heves Vármegyei Kormányhivatal – hírek
Heves Vármegyei Kormányhivatal – 2026-os határszemlék
Minden, ami Eger – korábbi írás a hőség és a mezőgazdaság kapcsolatáról
Legutóbbi hozzászólások