Eger belvárosának vannak olyan utcái, amelyek mellett könnyű elsietni, pedig néhány száz méteren évszázadok története sűrűsödik össze. Ilyen a Kovács János utca is. A Széchenyi István utca közeléből induló, keskeny, íves vonalvezetésű utca ma is őriz valamit a régi Eger hangulatából: egymáshoz simuló házak, változatos homlokzatok, régi kapuk és az utca szabálytalan vonala mesélnek a város múltjáról.
A régi egri utcanévanyagban azonban nem mindig Kovács János utcaként találkozunk vele.
Kórház utca és Ispita-köz – a régi nevek nyomában
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása szerint az utca a Széchenyi utcáról, a kórház mellett indul, majd félkörívben a Torok köz irányába vezetett, korábbi hivatalos neve pedig Kórház utca volt.
Még érdekesebb azonban egy régebbi elnevezése.
Az egri utcanevek történetével foglalkozó helytörténeti forrás szerint a Kovács János utca népies neve egykor:
„Ispita-köz”
volt.
Az „ispita” régies szó, jelentése kórház, ispotály. A név tehát nem véletlenül kapcsolódott ehhez a városrészhez: az utca fekvése és a közeli egykori kórházi funkció hosszú időn keresztül meghatározta, hogyan nevezték és hogyan azonosították az egriek ezt a kis utcát.
Így ugyanannak a helynek több történelmi rétege is kirajzolódik: Ispita-köz – Kórház utca – Kovács János utca.
Ki volt Kovács János?
Az utca névadója egy ma már kevésbé ismert, ám Eger történetében figyelemre méltó személyiség.
Kovács János 1764. augusztus 25-én Egerben született. Elemi és gimnáziumi tanulmányait is szülővárosában végezte, majd bölcsészetet hallgatott. 1781-ben Bécsbe került, később pedig a Bánffy családnál lett nevelő.
Életútja Erdélybe is elvezette. Amikor II. József Bánffy Györgyöt Erdély gubernátorává nevezte ki, Kovács János is a családdal tartott.
De egri kötődése nem szakadt meg.
Eger ügyét Bécsben is képviselte
Életének egyik különösen érdekes fejezete 1807-hez kapcsolódik.
Ebben az évben Kovács János Eger város polgárainak teljhatalmú megbízottjaként vett részt abban a hosszú küzdelemben, amelynek célja a szabad királyi városi kiváltság megszerzése volt.
Ez azért is érdekes, mert Eger jogállásának kérdése évszázadokon keresztül komoly várospolitikai ügynek számított. Kovács János tehát nem egyszerűen egy Egerből elszármazott művelt ember volt: közvetlenül részt vett szülővárosa érdekeinek képviseletében.
12 ezer forintot adott az Egerben tanuló fiataloknak
Talán még beszédesebb az, amit 1824-ben tett.
Kovács János 12 ezer forintos alapítványt hozott létre az Egerben tanuló diákok támogatására. Az alapítványból négy első- és négy másodéves bölcsész-, illetve joghallgató részesülhetett támogatásban.
A kor viszonyai között ez jelentős összegnek számított.
A gesztus jól mutatja, hogy Kovács János számára fontos maradt Eger és az itt folyó oktatás akkor is, amikor életének jelentős részét máshol töltötte.
Így már érthetőbb, miért őrzi nevét ma is egy egri utca.
Egy utca, amelynek vonalvezetése is a régi várost idézi
A Kovács János utca érdekessége nem csupán a neve.
Ha végigsétálunk rajta, feltűnő, hogy nem egy modern várostervezés során kialakított, szabályos utca. Keskeny, enyhén kanyargó vonalvezetése és az utcafrontra épült házak sora a történelmi városszerkezet hangulatát idézi.
A mellékelt fényképen is jól látszik mindez.
Az eltérő korú és állapotú homlokzatok szinte egymásba kapaszkodnak. A vakolat alól itt-ott előbukkanó régebbi falazat, a keskeny járda, a kapuk és ablakkeretek együtt olyan utcaképet alkotnak, amely Eger belvárosának kevésbé reprezentatív, mégis rendkívül karakteres oldalát mutatja.
Nem műemléki díszletet látunk, hanem élő városi szövetet.
A közelben áll a Lenkey-ház is
A környék történetének másik fontos emléke a Lenkey-ház. A Kovács János utcával kapcsolatban a helyi sajtó az elmúlt években többször is beszámolt a Lenkey János szülőházát érintő munkálatokról. A HEOL 2023-as tudósítása szerint az épület felújítását követően múzeumi és közösségi funkciót is szántak a háznak.
Ez tovább növeli a környék helytörténeti jelentőségét: néhány percnyi sétán belül Eger különböző korszakainak emlékei találkoznak.
A Kovács János utca ma is élő része Egernek
Az utca természetesen nem csupán történelmi emlék.
Eger városának jelenlegi egészségügyi körzetbeosztásában is szerepel: a Kovács János utca az 5. számú háziorvosi körzethez, fogászati ellátás tekintetében pedig a 16. számú fogorvosi körzethez tartozik.
Az utcában lakóépületek mellett szálláshely és más szolgáltatások is működnek. Az Erla Villa például a Kovács János utca 25–27. alatt található.
Mindez jól mutatja azt a kettősséget, amely Eger történelmi belvárosának sok utcájára jellemző: a régi városszerkezetben ma is mindennapi élet zajlik.
Érdekesség: egyetlen utcanév mögött három korszak
A Kovács János utca történetét talán éppen a nevein keresztül lehet a legjobban összefoglalni.
Az Ispita-köz a régi, népi Eger nyelvét és a kórház közelségét őrzi.
A Kórház utca már közvetlenül a környék egyik meghatározó intézményére utalt.
A Kovács János utca pedig egy olyan egri születésű ember emlékét őrzi, aki a város érdekeit képviselte, és jelentős összeget áldozott az Egerben tanuló fiatalokra.
Egy rövid belvárosi utca – három különböző történelmi történet.
Érdemes néha a mellékutcákba is befordulni
Eger történetét nem kizárólag a vár, a Dobó tér, a Bazilika vagy a Líceum monumentális épületei mesélik el.
Legalább ennyire érdekesek azok a kis utcák, amelyekben évszázadokon keresztül emberek éltek, dolgoztak és jártak nap mint nap.
A Kovács János utca pontosan ilyen.
Ma talán néhány perc alatt végigsétálunk rajta. Ha azonban ismerjük a történetét, már egészen más szemmel nézzük a régi falakat és kapukat. Az egykori Ispita-köz, a későbbi Kórház utca és a mai Kovács János utca együtt őrzi Eger egy apró, de annál érdekesebb szeletét.
Fotó: Királyné Guzina Erika
Források
Minden, ami Eger – Kovács János utca
Legutóbbi hozzászólások