Hiába beszélünk egyre többet a természet és az erdők védelméről, az illegális hulladéklerakás továbbra is súlyos probléma Magyarországon. Az állami erdészeti társaságok 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben közel 12 751 tonna illegálisan lerakott hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdeiben ugyancsak rendszeresen találkoznak szeméttel az erdészek.
Az erdő sokak számára a nyugalmat, a tiszta levegőt és a természet közelségét jelenti. Eger és környéke ebből a szempontból különösen szerencsés helyzetben van: a Bükk erdei gyakorlatilag a város határában kezdődnek, és kirándulók ezrei keresik fel a térséget.
A természet szeretete azonban sajnos nem mindenkinél jár együtt a természet tiszteletével.
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által közzétett adatok szerint az illegális hulladéklerakás továbbra is olyan probléma, amelynek felszámolása évről évre jelentős munkát és költséget ró az állami erdészeti társaságokra.
4159 eset, közel 12 751 tonna hulladék
A 21 állami erdészeti társaság összesített adatai szerint 2020. január 1. és 2026. július 27. között 4159 illegális hulladéklerakás felszámolására került sor, amelyek során közel 12 751 tonna hulladékot kellett összegyűjteni és elszállítani.
A probléma ráadásul nem tekinthető lezártnak.
2025-ben 527 esetben több mint 2130 tonna hulladékot távolítottak el, míg 2026. július 27-ig további 308 esetben csaknem 637 tonna illegálisan lerakott szemét került ki az erdőkből.
A hulladék között nem csupán kirándulók által eldobott palackok és csomagolóanyagok találhatók. Gyakran kerül az erdőkbe építési törmelék, háztartási hulladék, lom, használt gumiabroncs, járműbontásból származó alkatrész, sőt veszélyes hulladék is.
A nagyobb lerakások esetében egyértelmű, hogy a hulladékot gépjárművel szállítják az erdőbe. Vagyis ezekben az esetekben már nem egyszerű figyelmetlenségről, hanem tudatos jogsértésről beszélhetünk.
Az ÉSZAKERDŐ területén 175 nagyobb felszámolás történt
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által kezelt erdőterületeket sem kerüli el a probléma.
A társaság közlése szerint 2020 és 2026. július 27. között 175 esetben összesen közel 135 tonna különböző hulladék összegyűjtését és elszállítását végezték el.
A tényleges mennyiség azonban ennél nagyobb lehet.
A kisebb lerakásokat ugyanis az erdészek sok esetben más munkájuk végzése közben egyszerűen összegyűjtik, majd a társaságnál keletkező kommunális hulladékkal együtt elszállíttatják. Ezek mennyiségéről nincs pontos összesítés.
Az ÉSZAKERDŐ esetében 2020-ban 57 alkalommal közel 17 tonna, míg 2025-ben 32 esetben csaknem 60 tonna hulladéktól tisztították meg az erdei környezetet.
Az adatok jól mutatják, hogy akár viszonylag kevés lerakás mögött is hatalmas hulladékmennyiség állhat.
Volt év, amikor több mint ötezer tonnát kellett eltávolítani
Országosan különösen kirívó volt 2021.
Ebben az évben 803 felszámolási akció során több mint 5276 tonna hulladékot távolítottak el az állami erdészeti társaságok. Ez a 2020 és 2026. július 27. közötti teljes mennyiség több mint 41 százaléka.
Az egyes térségek között óriási különbségek mutatkoznak.
A VERGA Zrt. területén például 82 esethez több mint 5100 tonna eltávolított hulladék kapcsolódott. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezzel szemben 1280 felszámolási esetet regisztráltak, amelyek során körülbelül 2135 tonna hulladékot vittek el.
Még szemléletesebb a Gemenc Zrt. 2026-os adata: július 27-ig mindössze három felszámolási eset során 408 tonna hulladékot kellett eltávolítani.
Van tehát, ahol sok kisebb szemétlerakó okoz folyamatos problémát, máshol néhány hatalmas illegális hulladékgóc felszámolása jelent komoly feladatot.
Megtisztítják – aztán újra megjelenik a szemét
Talán ez az illegális hulladéklerakás egyik legelkeserítőbb része.
Az erdészek tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy megtisztított területen rövid idő múlva ismét megjelenik a szemét. Más esetben az történik, hogy a hulladéklerakás egyszerűen néhány száz méterrel arrébb költözik, egy másik, autóval könnyen megközelíthető erdőszélre vagy erdei út mellé.
Ezért önmagában a hulladék összeszedése nem oldja meg a problémát.
Az állami erdészeti társaságok rendszeres területellenőrzéssel, sorompók és más fizikai akadályok elhelyezésével, kamerás megfigyeléssel, hatósági együttműködéssel és szemléletformáló programokkal próbálják visszaszorítani az illegális lerakást.
A Bükk esetében különösen fontos a közös felelősség
Eger térségében mindennek különös jelentősége van.
A Bükk erdei nem egyszerűen gazdasági célú erdőterületek. Egyben élőhelyek, kirándulóhelyek, turisztikai célpontok és olyan természeti területek, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a szélsőségesebb időjárás hatásainak mérséklésében is.
A Minden, ami Eger korábbi kirándulási ajánlóiban is rendszeresen bemutattuk, milyen különleges természeti értékeket őriz a Bükk. A nyári hőség idején például éppen az árnyas erdők, völgyek és források kínálnak menedéket a városi forróság elől.
Egy korábbi Bükk-fennsíki túránkban pedig a Három-kő, a Tar-kő és a több mint száz éve gazdálkodástól mentesen fejlődő bükki Őserdő környezetét is bemutattuk. Ezek a területek jól érzékeltetik, milyen különleges természeti örökség található Eger közvetlen térségében.
Éppen ezért az erdők tisztasága nem kizárólag az erdészek ügye.
Az erdőknek a klímaváltozással is meg kell küzdeniük
A hulladék csak az egyik probléma, amellyel a magyar erdőknek szembe kell nézniük.
Az ÉSZAKERDŐ már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben melegedett az éghajlat, ritkábbá váltak a hideg telek, csökkent a csapadékos napok száma, egyenetlenebbé vált a csapadék eloszlása, nyáron pedig fokozódik a légköri aszály.
Az erdők szerepe közben egyre fontosabbá válik. Nemcsak fát biztosítanak és élőhelyet teremtenek, hanem hozzájárulnak a mikroklíma szabályozásához, a talaj és a vízkészletek védelméhez, valamint a kikapcsolódáshoz és az egészséges környezet fenntartásához.
Az ÉSZAKERDŐ szemléletformáló munkája is ezt erősíti: két minősített erdészeti erdei iskolájuk programjain 2024-ben összesen mintegy 14 ezer résztvevőt fogadtak.
Szakmai és társadalmi szemléletváltás kell
A most közölt adatok mögött ezért jóval nagyobb kérdés húzódik meg annál, hogy ki szedi össze az erdőbe hordott szemetet.
A változó éghajlat, a biológiai sokféleség megőrzése és a társadalom erdőkkel szembeni elvárásainak átalakulása az erdőgazdálkodást is új helyzet elé állítja. Az erdők ökológiai, természetvédelmi és klímavédelmi szerepének egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia.
Ehhez szükség van az erdészeti szakma tudására és tapasztalatára, korszerű erdőkezelési módszerekre és megfelelő szabályozásra.
De önmagában ez kevés.
A kormány 2026-ban a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát és egy szigorúbb környezeti felelősségi rendszer előkészítését is napirendre vette, júniusban pedig több hulladékgazdálkodási szabály módosítását bocsátották társadalmi egyeztetésre.
A társadalmi felelősséget azonban semmilyen jogszabály nem tudja teljes egészében helyettesíteni.
Az erdő védelme ott kezdődik, hogy amit magunkkal viszünk, azt haza is hozzuk. A háztartási hulladék, az építési törmelék, a lom és a használt gumiabroncs helye pedig sem az erdőben, sem az erdőszélen nincs.
A több mint 12 750 tonna eltávolított hulladék nem csupán egy megdöbbentő statisztika. Azt mutatja meg, mekkora ára van annak, amikor az erdők védelméről vallott elvek és a hétköznapi cselekedetek nem találkoznak.
Az erdő közös értékünk – de csak akkor marad az, ha közösen vigyázunk rá.
Források
ÉSZAKERDŐ Zrt. hivatalos honlapja
Magyarország Kormánya – környezetvédelmi intézkedések
Hulladékgazdálkodási szabályok társadalmi egyeztetése
ÉSZAKERDŐ – Vigyázzunk közösen erdeinkre!
ÉSZAKERDŐ – Erdei iskolák és szemléletformálás
Legutóbbi hozzászólások