A Bél-kő nemcsak Bélapátfalva egyik leglátványosabb természeti jelképe, hanem valóságos földtani archívum is. Kőzetei több százmillió éves történeteket őriznek. Ezek egyik különleges szereplője a Lökvölgyi Formáció agyag- és aleurolitpalája, amelynek egykor még egészen hétköznapi haszna is volt: tetőket fedtek vele, bizonyos palakőzeteket pedig írásra alkalmas táblák készítésére is felhasználtak.
A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark egy különleges kőzetpéldány segítségével hívta fel a figyelmet a Lökvölgyi Formációra. A bemutatott darabot Bélapátfalván, a Bél-kőnél gyűjtötték, és első pillantásra talán csak egy réteges szürke kőnek látszik.
Pedig körülbelül 160 millió év története sűrűsödik benne.
Amikor a Bükk helyén mélytenger volt
A mai Bükk világát nehéz összeegyeztetni egy mélytengeri környezettel, pedig a hegység földtani múltjának jelentős része tengerekhez kapcsolódik.
A Lökvölgyi Formáció kiindulási anyagát agyagos, kőzetlisztes és homokos üledék alkotta. Ezek az anyagok a jura időszakban mélyebb tengeri medencékben halmozódtak fel.
A Bükk-vidék Geopark földtani ismertetője szerint a Déli-Bükkben nagy területen találkozhatunk mintegy 170–155 millió éves palás kőzetekkel. Az üledék egy része a kontinentális lejtőről iszapszerű zagyárak formájában kerülhetett a mélyebb medencébe. A szemcsék ülepedés közben méretük szerint rendeződtek – az így létrejövő üledékes képződményeket turbiditeknek nevezzük.
Vagyis amikor ma kezünkbe veszünk egy darab Lökvölgyi palát, tulajdonképpen egy ősi tengerfenék történetének megkövesedett részletét tartjuk.
A kőzet később újra átalakult
A történet azonban nem ért véget az üledék lerakódásával.
A későbbi földtani folyamatok során a kőzet kisfokú metamorfózison ment keresztül. „A kövek mesélnek” adatlapja szerint ennek fontos időszaka a kréta volt, hozzávetőleg 120–100 millió évvel ezelőtt. A kőzet jellegzetes ásványai között kvarc, plagioklász földpát, illit és klorit található.
Ennek az átalakulásnak köszönhető a palás szerkezet: a kőzet meghatározott síkok mentén viszonylag könnyen vékony lapokra választható.
Ez az ember számára később rendkívül hasznos tulajdonságnak bizonyult.
Tető lett a több millió éves tengerfenékből
A palának ugyanis gyakorlati értéke is volt.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetése szerint a Lökvölgyi Formáció egyes kőzetváltozataiból az 1900-as évek elejéig tetőfedő palát készítettek.
A vékonyra hasadó, megfelelően tartós kőlapokat zsindelyszerűen lehetett egymásra helyezni. Innen ered a „zsindelypala” elnevezés is.
A pala másik jól ismert történeti felhasználási módja az írás volt. A palatáblák hosszú időn keresztül az oktatás mindennapi eszközei közé tartoztak: a simára munkált sötét felületre palavesszővel lehetett írni, majd a feliratot letörölni.
Így egy geológiai folyamat eredménye évszázadokkal később háztetőkön és iskolapadokban kaphatott új szerepet.
Mikroszkopikus élőlények segítenek elmesélni a történetet
A Lökvölgyi Formáció egyik különösen érdekes tulajdonsága, hogy radioláriák maradványait is tartalmazhatja.
Ezek apró, kovavázas egysejtű tengeri élőlények voltak. Maradványaik geológiai szempontból rendkívül értékesek, hiszen segíthetnek az egyes kőzetrétegek korának és keletkezési környezetének meghatározásában.
A Bükk-vidék Geopark ismertetője szerint éppen a radioláriák jelenléte az egyik olyan tulajdonság, amely alapján a Lökvölgyi Formáció jura palái elkülöníthetők a hozzájuk külsőre nagyon hasonló, de jóval idősebb karbon kori Szilvásváradi Formáció kőzeteitől.
Ez remek példája annak, hogy két szinte egyformának látszó kőzet egészen különböző földtörténeti korszakból származhat.
Bél-kő: ahol különböző földtörténeti világok találkoznak
A fotón bemutatott példány gyűjtési helye különösen érdekes: Bélapátfalva, Bél-kő.
A Bél-kő jóval több egy látványos sziklahelynél. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a 97,27 hektáros Bél-kő Természetvédelmi Területet 2008-ban nyilvánították védetté, a hegy pedig kiemelkedő földtani, földrajzi és biológiai jelentőségű terület.
Az egykori bányászat ráadásul olyan földtani szerkezeteket tett láthatóvá, amelyek természetes körülmények között rejtve maradnának.
A régi palabánya környezetében megfigyelhető a Központi- és a Déli-Bükk tektonikai találkozási zónája. Itt triász kori karbonátos kőzetek érintkeznek jura kori agyagpalákkal, mészkövekkel és a mélytengeri vulkanizmushoz kapcsolódó kőzetekkel.
Vagyis egy viszonylag kis területen a Bükk rendkívül összetett földtani fejlődésének több fejezete találkozik.
Nem véletlenül lett UNESCO Globális Geopark
A Bükk-vidék 2024-ben került be az UNESCO Globális Geoparkok hálózatába.
Az UNESCO kiemeli, hogy a térségben több mint 300 millió évet átfogó, csaknem folyamatos üledékes földtani történet tanulmányozható, amelyet vulkáni események szakítottak meg. A terület különlegességei közé tartoznak többek között a mélytengeri vulkanizmus során kialakult párnalávák, a karsztjelenségek és a rendkívül gazdag barlangvilág is.
A Lökvölgyi Formáció ennek a hatalmas földtani kirakósnak csupán egy darabja – mégis látványosan megmutatja, mennyi információt képes megőrizni egyetlen kő.
Egy kődarab, amelyben ott van egy eltűnt világ
A Bél-kőről származó agyagpala tehát sokkal több egyszerű kőzetmintánál.
Benne van egy jura kori mélytenger üledéke, a tenger alatti zagyárak nyoma, a földkéreg későbbi mozgásainak hatása és több mint százmillió évnyi átalakulás.
Aztán megjelent az ember, aki felfedezte, hogy ez az ősi kőzet vékony lapokra hasad.
És tetőt készített belőle.
Írt rá.
Épített vele.
Ma pedig már elsősorban azért különleges, mert segít megérteni, hogyan alakult ki az a Bükk, amelyet ma ismerünk.
Talán ezért találó „A kövek mesélnek” elnevezés is: a kövek valóban mesélnek – csak meg kell tanulnunk olvasni bennük.
Kőzetnévjegy
Név: Lökvölgyi Formáció
Kőzettípus: agyag- és aleurolitpala
Protolit: mélytengeri agyagos, aleuritos és homokos üledék
Kora: jura, körülbelül 160 millió év
Metamorfózis: kréta, körülbelül 120–100 millió évvel ezelőtt
Jellemző ásványok: kvarc, plagioklászföldpát, illit, klorit
Előfordulás: Északi-középhegység, Bükk
A bemutatott példány gyűjtési helye: Bélapátfalva, Bél-kő
Eredeti összeállítás: Veres Zsolt
Fotó: Kovács Róbert
Források
A kövek mesélnek – Lökvölgyi Formáció / Agyagpala
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Lökvölgyi Pala Formáció, Lök-völgy
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kő Természetvédelmi Terület
Bükk-vidék Geopark – Évmilliók tanúi, földtani atlasz
Legutóbbi hozzászólások