Augusztus 18-án Szent Ilona császárnéra, Nagy Konstantin édesanyjára emlékezik a katolikus hagyomány. Nevéhez évszázadok óta a Szent Kereszt megtalálásának története kapcsolódik. Első pillantásra talán távolinak tűnik Eger és a 4. századi római császárné története, ám a régi források egészen különleges egri kapcsolatot őriznek: Szent Ilona ünnepe szerepelt az egri székesegyház középkori liturgikus rendjében, a Nagy-Eged hegyen pedig évszázadokon át erős Szent Kereszt-kultusz élt.
Augusztus 18. – Szent Ilona napja
A Magyar Katolikus Egyház naptárában augusztus 18. Szent Ilona császárné emléknapja.
Ilona valószínűleg Kr. u. 250 körül született Bithüniában. Életének első évtizedeiről kevés biztos adat maradt fenn. Constantius Chlorus társa, illetve felesége lett, kapcsolatukból született Konstantin, a későbbi Nagy Konstantin császár.
Amikor Konstantin 306-ban hatalomra került, édesanyját visszahívta az udvarba, és magas méltóságra emelte. Ilona ettől kezdve Flavia Julia Helena Augusta néven a birodalom egyik legtekintélyesebb asszonya lett. A keresztény hagyomány különösen vallásosságát, jótékonyságát és szentföldi zarándoklatát őrizte meg.
A császárné és a Szent Kereszt
Szent Ilona alakja elválaszthatatlanul összekapcsolódott Krisztus keresztjének történetével.
A hagyomány szerint idős korában a Szentföldre utazott, ahol felkereste Jézus életének legfontosabb helyszíneit. Nevéhez kapcsolják több keresztény szent hely támogatását, valamint a jeruzsálemi Golgota területén végzett kutatásokat.
A későbbi keresztény hagyomány szerint ezek során találták meg azt a keresztet, amelyen Krisztust megfeszítették. Éppen ezért Szent Ilonát a művészetben gyakran nagyméretű kereszttel a kezében ábrázolják.
A történetnek vannak legendás, később kialakult elemei, ezért a Szent Kereszt megtalálásának minden részlete nem tekinthető történelmileg bizonyítottnak. Az azonban kétségtelen, hogy Ilona szentföldi tevékenysége és a kereszt tisztelete már nagyon korán összekapcsolódott a keresztény hagyományban.
Különleges egri kapcsolat: Szent Ilona a középkori egri liturgiában
Eger szempontjából talán ez a legérdekesebb rész.
Fennmaradt ugyanis az Ordinarius Agriensis, vagyis az egri egyház középkori liturgikus rendjének egyik legfontosabb forrása. Az 1509-ben nyomtatott mű az egri székesegyház és részben az egész egyházmegye istentiszteleti rendjét rögzítette.
A Szent Ilona középkori magyarországi kultuszát vizsgáló kutatás szerint Szent Ilona ünnepe az egri ordináriumban is megtalálható.
A középkorban azonban nem a mai augusztus 18-i időpont szerepelt: az egri liturgikus hagyományban május 22-én ünnepelték Helenát.
Ez azért rendkívül érdekes, mert bizonyítja, hogy Szent Ilona tisztelete több mint ötszáz évvel ezelőtt az egri egyházi életnek is része volt.
A történeti kutatás ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a középkori naptárakban több Helena nevű szent ünnepe keveredhetett egymással, ezért a régi május 22-i ünnep azonosítása nem minden részletében problémamentes. A mai katolikus hagyomány Nagy Konstantin édesanyjára augusztus 18-án emlékezik.
A Nagy-Eged és a Szent Kereszt – újabb erős egri kapcsolat
Ha Szent Ilona és Eger kapcsolatát keressük, nem feltétlenül egy róla elnevezett belvárosi szobrot vagy templomot kell keresnünk.
Sokkal erősebb történeti kapcsolat vezet a Nagy-Eged hegyhez.
A hegyen álló Szent Kereszt-kápolna és az oda vezetett egykori körmenetek Eger vallási életének különleges fejezetét jelentik. Az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület történeti összefoglalója az egri minoriták historia domusára hivatkozva írja, hogy már a 18. század közepén jelentős vallási élet zajlott a hegyen.
A kápolna újraszentelését követően Egerből évente kétszer vezettek körmenetet a Nagy-Egedre:
május 3-án, a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén, valamint szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén.
És itt kapcsolódik össze ismét Eger története Szent Ilonával.
A Szent Kereszt megtalálásának hagyománya ugyanis éppen Szent Ilona császárné személyéhez kötődik. Vagyis amikor a régi egriek május elején körmenetben indultak a Nagy-Egedre, egy olyan keresztény hagyományt ápoltak, amelynek egyik legfontosabb történelmi alakja Szent Ilona volt.
1755-ben még a város muzsikusai is felmentek az Egedre
A régi feljegyzések egészen érdekes részleteket is megőriztek.
1755-ben például Eger város bírája bort utalt ki azoknak a muzsikusoknak, akik az „Erlauer berg”, vagyis az egri hegy felé tartó processzió zenei kíséretéről gondoskodtak.
Ugyanebben az esztendőben Barkóczy Ferenc egri püspök is felvonult kíséretével az Eged-hegyre. A történeti feljegyzés szerint mozsarak durrogtak, trombiták szóltak, a püspök számára pedig sátrakat állítottak fel a hegyen.
A Nagy-Eged tehát nem egyszerű kirándulóhely volt: évszázadokon keresztül Eger vallási és közösségi életének egyik fontos helyszíne lehetett.
Nem találtunk hiteles adatot önálló egri Szent Ilona-szoborról
Fontos különbséget tenni a bizonyítható történeti kapcsolat és a feltételezés között.
A most átnézett egri és egyházi források alapján nem sikerült hitelesen igazolni, hogy Egerben jelenleg önálló, köztéri Szent Ilona-szobor vagy kifejezetten Szent Ilona tiszteletére felszentelt templom állna.
Az egri kötődés azonban ettől még kifejezetten erős: a középkori egri liturgikus könyvben megjelenő Helena-ünnep, valamint a Nagy-Eged évszázados Szent Kereszt-kultusza egyaránt összeköti a várost Szent Ilona hagyományával.
Az Egri Főegyházmegyében templom is őrzi a nevét
Az Egri Főegyházmegye történeti területéhez kapcsolódó forrásokban konkrét Szent Ilona-templomot is találunk.
A nógrádi Kazár Szent Ilona-templomának története évszázadokra nyúlik vissza. A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisa szerint a templom a 17. század elején már állt, majd 1695-ben, 1740-ben és 1895-ben is átépítették.
Más egyházi összefoglalók még korábbi előzmény lehetőségét is felvetik: a jelenlegi épület egyes részeiben egy 1398 körüli templom falmaradványai rejtőzhetnek. A templom búcsúját ma is augusztus 18-án, Szent Ilona napján tartják.
Szent Ilona emléke ma is él
Szent Ilona történetében különös módon találkozik az ókor, a legenda, a régészet, a keresztény hit és a művészet.
A történeti Ilonáról jóval kevesebbet tudunk, mint amennyit a későbbi legendák elbeszélnek róla. Kultusza azonban évszázadokon keresztül meghatározó maradt, különösen a Szent Kereszt tiszteletéhez kapcsolódóan.
Egerben ennek nyomait nem egyetlen látványos Szent Ilona-emlékmű őrzi.
Ott vannak a több mint ötszáz éves egri liturgikus hagyományban, és ott vannak a Nagy-Egedre vezető régi Szent Kereszt-körmenetek történetében is.
Amikor tehát augusztus 18-án Szent Ilonára emlékezünk, egy olyan szent alakját idézzük fel, akinek tisztelete – közvetlenül és a Szent Kereszt kultuszán keresztül – Eger vallástörténetében is évszázados nyomokat hagyott.
Források
Magyar Katolikus Egyház – Szent Ilona császárné
OSZK Jeles Napok – Szent Ilona
Usuarium – az 1509-es egri Ordinarius digitális adatlapja
Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – építéstörténet
Magyar Nemzeti Levéltár – Kazár, Szent Ilona-templom történeti adatai
Legutóbbi hozzászólások