Eger utcáin sétálva kevesen gondolnak bele, milyen hatalmas föld alatti világ húzódik a lábuk alatt. Pincék, egymásba nyíló termek, régi járatok és évszázados üregek szabdalják a város alatti tufát. De vajon tényleg 130–150 kilométernyi pince rejtőzik Eger alatt? Össze lehetett kötve a vár a város távoli részeivel? És mennyi igaz a titkos menekülőjáratokról szóló történetekből?
4, 130 vagy akár 150 kilométer?
Az egri föld alatti világ hosszára több számot is találhatunk, ennek pedig egyszerű oka van: nem ugyanarról a pincerendszerről beszélnek a különböző források.
Az egykori érseki pincerendszer dokumentált hossza közel 4 kilométer. A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárának összefoglalója is közel 4 kilométer hosszú rendszerként említi. Az egri önkormányzat ismertetője szerint a pince egykor a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig mintegy 3 kilométer hosszan nyúlt el.
Egészen más eredményt kapunk azonban, ha nem csupán ezt az egy rendszert, hanem Eger évszázadok során kialakult valamennyi pincéjét, pinceágát és föld alatti üregét próbáljuk számba venni.
Egyes mai összefoglalók mintegy 130 kilométeres teljes egri pincevilágról írnak, míg más becslések szerint az évszázadok alatt kivájt járatok összeadott hossza akár 150 kilométer körüli is lehet. Ezeket ezért nem szabad pontosan felmért, egybefüggő alagútrendszerként elképzelni.
Eger alatt tehát nem egyetlen, 130 kilométeres folyosón lehetne végigsétálni. Sok különálló, részben összekapcsolódó, részben lezárt vagy már megszűnt pince alkotja ezt a különleges föld alatti világot.
Hogyan született meg a „város a város alatt”?
A történet szorosan kapcsolódik Eger török uralom utáni újjászületéséhez.
A törökök kiűzése után Fenessy György püspök már nem kívánt visszaköltözni az egri várba. A városban vásárolt telkeket, majd az új püspöki palota építéséhez szükséges tufakövet a mögötte található dombból termelték ki.
A kő kitermelése után hatalmas üregek maradtak.
Ezekből alakult ki az a pincerendszer, amely később kiválóan megfelelt a bor tárolására. A püspökség hatalmas területeiről érkező dézsmabort, vagyis az egyháznak járó tizedet is itt helyezték el.
Eger föld alatti világának története azonban ennél régebbi. A Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint már 1443-ból fennmaradt egy egri pincére vonatkozó okleveles adat, majd 1474-ből és 1502-ből is ismerünk pincékre vonatkozó említéseket.
Vagyis az egriek már jóval a barokk érseki pincerendszer megszületése előtt használták a föld mélyét.
A különleges Oszlopos terem
Az egykori érseki pince egyik legérdekesebb része az Oszlopos terem.
Itt 7×7 pinceág sakktáblaszerű elrendezésben hálózza be a föld alatti teret. Ez jól mutatja, hogy nem egyszerű borospincéről volt szó: bizonyos helyeken szinte föld alatti csarnokok alakultak ki.
A puha vulkanikus tufa könnyen faragható volt, ugyanakkor megfelelő körülmények között stabil járatok kialakítását tette lehetővé. A pincék hűvös, kiegyenlített klímája pedig ideális környezetet biztosított a bor tárolására.
A pince, amely veszélyessé vált
A föld alatti világ történetének volt kevésbé romantikus időszaka is.
Az államosítást követően az érseki pincét hosszú ideig nem megfelelően használták, illetve elhanyagolták. A vízelvezetés hiánya miatt állapota jelentősen romlott.
Az 1980-as években egyes szakaszokat megerősítettek, a veszélyesebb részeket pedig betömedékelték. A Magyar Nemzeti Levéltár szerint a betonozás következtében megszűnt a bortárolás szempontjából fontos nemespenész képződése, így a közel négy kilométeres rendszer már nem volt alkalmas eredeti funkciójára.
A pincék ráadásul ma is képesek meglepetést okozni.
A Mekcsey utcában történt beszakadást követően például lézerszkennerrel vizsgáltak meg egy föld alatti pincét. A beszakadás közel 7 méter mélynek, a pince pedig – az oldalágak nélkül – közel 70 méter hosszúnak bizonyult.
Ez is jól mutatja, hogy Eger föld alatti öröksége nem csupán történelmi érdekesség, hanem városüzemeltetési szempontból is fontos.
Titkos alagút vezetett az egri várból?
Itt érkezünk el Eger egyik legizgalmasabb legendaköréhez.
Generációk óta mesélnek olyan járatokról, amelyek állítólag az egri várat kötötték össze a város különböző részeivel. Más történetek még messzebbre mennek: akadnak mondák föld alatti menekülőutakról és olyan alagutakról is, amelyek kilométereken át vezettek volna a Bükk irányába.
Ezekkel azonban óvatosan kell bánni.
Arra nincs meggyőző történeti bizonyíték, hogy Egerből több tíz kilométer hosszú titkos alagutak vezettek volna más településekre.
A legenda kialakulása ugyanakkor könnyen érthető. Ha valaki évszázadokkal ezelőtt meglátott egy lezárt, sötét pinceágat, amelynek nem ismerte a végét, könnyen megszülethetett a történet arról, hogy az „egészen a várig vezet”.
A valóság pedig talán még érdekesebb: Eger alatt valóban elképesztően sok, különböző korú pince, üreg és járat található.
Mi rejtőzhet még odalent?
Talán ez Eger föld alatti világának legizgalmasabb kérdése.
A történeti térképek, régi pincebejáratok és időről időre előkerülő üregek arra emlékeztetnek, hogy a város alatt kialakult rendszer teljes történetét még ma sem egyszerű rekonstruálni.
Egy-egy pince befalazása, épületbontás, feltöltés vagy újabb építkezés során korábbi összeköttetések tűnhettek el.
Ezért amikor egy régi egri ház pincéjében falazott ajtónyílást vagy eltűnő oldalágat találunk, az természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy titkos menekülőalagútra bukkantunk – de könnyen lehet egy évszázadokkal korábbi pincehálózat maradványa.
Borospincéből föld alatti legenda
Az egri pincék történetét a bor nélkül lehetetlen megérteni.
A várost körülvevő szőlőterületek termése évszázadokon keresztül komoly gazdasági értéket jelentett. A föld alatti pincék állandó, hűvös klímája természetes „hűtőházként” szolgált jóval a modern technika megjelenése előtt.
Ezért Egerben a föld alatti világ nem valamiféle különös mellékszála a város történetének.
A pince ugyanúgy hozzátartozik Egerhez, mint a vár, a barokk belváros vagy az Egri Bikavér.
Egy második Eger a lábunk alatt
Ha tehát azt kérdezzük, milyen hosszú az Eger alatti pincerendszer, nincs egyetlen, mindenre érvényes kilométeradat.
Az egykori érseki rendszer nagyjából 3–4 kilométeres nagyságrendű, míg Eger különböző pincéinek, járatainak és föld alatti üregeinek összesített hosszára 130, illetve akár 150 kilométer körüli becslésekkel is találkozhatunk.
És talán éppen ettől olyan izgalmas a történet.
Amikor végigsétálunk a Dobó téren, az Érsek utcán vagy a történelmi belváros más részein, nemcsak évszázados házak között járunk. A lábunk alatt egy másik Eger történetének rétegei húzódnak.
Borospincék, kőfejtés nyomai, befalazott járatok, régi pinceágak és olyan helyek, amelyek köré az évszázadok során legendák szövődtek.
Hogy minden titkukat ismerjük-e?
Aligha.
És talán éppen ez teszi Eger föld alatti világát ennyire különlegessé.
Források
Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri érsek borai, avagy a lábunk alatti világ
Eger város hivatalos oldala – Város a város alatt
EgerHírek – A Mekcsey utca alatti pincerendszer felmérése
Egri Ügyek – Eger föld alatti arca és a pincehálózat becsült mérete
Legutóbbi hozzászólások