523. augusztus 13-án, éppen 1503 évvel ezelőtt kezdődött I. János pápa pontifikátusa. A katolikus egyház 53. pápájának rövid, alig hároméves szolgálata a késő ókor egyik különösen feszült korszakára esett. Diplomáciai küldetése Konstantinápolyba vezetett, hazatérése után pedig fogság és halál várt rá. Bár személyéhez közvetlen egri történelmi esemény nem kapcsolható, Eger több mint ezeréves egyházi múltja és Szent János apostol tisztelete érdekes helyi kapcsolódást kínál történetéhez.
523. augusztus 13.: új pápa Szent Péter székében
A Szentszék hivatalos pápai névsora szerint I. János pontifikátusa 523. augusztus 13-án kezdődött. Ő lett a katolikus egyház 53. pápája, elődje, Szent Hormizdász után. Toszkán származású volt, életének korai időszakáról azonban viszonylag kevés biztos adat maradt fenn.
Az V–VI. század fordulója különösen mozgalmas időszak volt Európában. A Nyugatrómai Birodalom már megszűnt, Itália jelentős része pedig Nagy Theodorik keleti gót király fennhatósága alatt állt. Theodorik az arianizmus követője volt, miközben alattvalói között nagy számban éltek a római egyházhoz tartozó keresztények.
I. Jánosnak tehát nem pusztán egyházi vezetőként kellett helytállnia: a vallási és politikai érdekekkel átszőtt világban diplomataként is rendkívül nehéz feladatok vártak rá.
A pápa, akit Konstantinápolyba küldtek
A pápa életének legismertebb eseménye a konstantinápolyi útja lett.
I. Jusztinosz bizánci császár kemény intézkedéseket hozott az ariánusok ellen. Ez komoly feszültséget váltott ki Theodorik udvarában, ezért a király I. Jánost egy küldöttség élén Konstantinápolyba küldte, hogy közbenjárjon az ariánusok érdekében.
A küldetés azért is különleges, mert I. Jánost tartják az első római pápának, aki Konstantinápolyba utazott. A városban nagy tisztelettel fogadták, ami azonban később éppen ellene fordult.
Theodorik ugyanis egyre bizalmatlanabbá vált vele szemben. Attól tarthatott, hogy a pápa és a keleti császári udvar közeledése veszélyeztetheti saját itáliai hatalmát.
A diplomáciai útból tragédia lett
Amikor I. János visszatért Itáliába, a király nem hősként fogadta.
A pápát Ravennában bebörtönözték. A fogság és a rossz bánásmód következtében 526 májusában meghalt. Az egyházi hagyomány ezért vértanúként tiszteli.
Pontifikátusa tehát mindössze 523. augusztus 13-tól 526. május 18-ig tartott.
Története jól példázza, mennyire összefonódott ebben az időszakban az egyházi és a világi hatalom. A pápa olyan politikai konfliktus közepébe került, amelyben egyszerre kellett volna képviselnie egyháza érdekeit és teljesítenie az Itáliát uraló király elvárásait.
Hol kapcsolódik mindehhez Eger?
Fontos pontosítás: I. János pápa személyéhez nem ismert közvetlen egri kapcsolat, és az egri püspökség is csak évszázadokkal később jött létre.
Az egri kapcsolatot ezért nem I. János személyében, hanem a város rendkívül régi Szent János-hagyományában érdemes keresni.
Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint az egyházmegyét 1004-ben alapították. Eger ezzel Magyarország egyik legrégebbi püspöki központjává vált.
A középkori egri várban álló román kori székesegyházat pedig Szent János evangélista tiszteletére szentelték. A 12. században épült templom az akkori Eger meghatározó épülete volt. 1204-ben a krónikák szerint itt temették el Imre királyt, majd a tatárjárás során, 1241-ben súlyosan elpusztult.
Ez a Szent János természetesen nem I. János pápa, hanem Szent János apostol és evangélista. A névazonosság azonban érdekes alkalmat kínál arra, hogy felidézzük Eger több mint ezeréves keresztény örökségét.
Szent János ma is Eger egyházi életének része
A hagyomány napjainkig fennmaradt. Az Egri Főegyházmegye hivatalos oldala Szent János apostolt és evangélistát a főegyházmegye védőszentjeként említi.
A mai Egri Bazilika teljes titulusa is ezt őrzi: Szent János Apostol és Evangelista Főszékesegyház.
A jelenlegi klasszicista bazilikát Hild József tervei alapján, Pyrker János László érsek kezdeményezésére építették. Az építkezés 1831-ben kezdődött, a templom ünnepélyes felszentelésére pedig 1837 májusában került sor.
Így amikor 2026. augusztus 13-án felidézzük I. János pápa 1503 évvel ezelőtti megválasztását, Egerben egy olyan városból tekintünk vissza erre a történetre, amelynek saját múltját is több mint ezer éve meghatározza a kereszténység és a Szent János-tisztelet.
Egy rövid pontifikátus hosszú emlékezete
I. János pápa alig három évig állt az egyház élén, mégis maradandó alakja lett az egyháztörténetnek. Konstantinápolyi útja, a világi hatalommal kialakult konfliktusa, bebörtönzése és halála miatt a későbbi korok vértanúként tekintettek rá.
523. augusztus 13. így nem csupán egy régi dátum a pápák hosszú történetében. Egy olyan ember szolgálatának kezdete, aki a Nyugat és Kelet közötti politikai és vallási konfliktus egyik legnehezebb időszakában került Szent Péter székébe.
Eger pedig – bár közvetlenül nem kapcsolódott I. János életéhez – saját Szent János-hagyományával és több mint ezeréves püspöki múltjával különösen érdekes helyszín arra, hogy ma felidézzük ezt az 1503 évvel ezelőtti eseményt.
Források
A Szentszék – I. János pápa hivatalos adatlapja
Egri Főegyházmegye – Szent János apostol és evangélista, a főegyházmegye védőszentje
Egri Főegyházmegye – az egyházmegye és a középkori egri székesegyház története
Legutóbbi hozzászólások