A legtöbb látogató számára a szilvásváradi kirándulás egyet jelent a Szalajka-völggyel, a Fátyol-vízeséssel és az erdei kisvasúttal. Kevesebben vállalkoznak azonban arra a meredek szerpentinútra, amely Magyarország egyik legjelentősebb ősrégészeti lelőhelyéhez, az úgynevezett „Ősember-barlanghoz”, azaz az Istállós-kői-barlang vezet.
Pedig ez a szerény külsejű barlang alapjaiban változtatta meg a Kárpát-medence őskoráról alkotott tudományos képet.
A Bükk egyik legfontosabb őskori lelőhelye
A barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsa, az Istállós-kő oldalában, mintegy 546–560 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. A Szalajka-völgyből a Gloriette-tisztástól induló, korláttal ellátott szerpentinösvényen közelíthető meg.
A ma látható üres, egytermes üreg első pillantásra csalódást okozhat azoknak, akik cseppköveket vagy látványos föld alatti járatokat várnak. Az Istállós-kői-barlang jelentősége ugyanis nem földtani szépségében, hanem régészeti múltjában rejlik.
Ahol a jégkorszak emberei éltek
Az 1910-es évektől kezdődő ásatások során a kutatók több tízezer éves pattintott kőeszközöket, állatcsontokat és tűzhelymaradványokat tártak fel. A leletek bizonyították, hogy a barlangot a felső paleolitikumban, nagyjából 35–40 ezer évvel ezelőtt emberek használták.
Különösen fontos felfedezés volt, hogy itt találták meg Magyarország egyik legkorábbi modern emberhez köthető kultúrájának nyomait.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
1. Nem biztos, hogy lakóhely volt
A legtöbb ismertető szerint őseink itt éltek, de több kutató szerint a barlang inkább időszakos menedék vagy szertartási hely lehetett. A leletek eloszlása nem utal folyamatos emberi jelenlétre.
2. A barlang neve félrevezető
Sokan azt gondolják, hogy a hegy kapta nevét a barlangról, valójában azonban a történelmi időkben a helyi pásztorok valóban istállóként használták az üreget, innen ered az „Istállós-kő” elnevezés. Később a hegy neve is ehhez igazodott.
3. A neandervölgyi ember nyomai is előkerültek
A kutatások során olyan leletek kerültek elő, amelyek alapján feltételezhető, hogy a térségben nemcsak modern emberek, hanem neandervölgyiek is megfordultak. Ez különösen jelentős a Kárpát-medence őstörténetének kutatásában.
4. A barlang valójában meglepően kicsi
A legtöbb látogató hatalmas föld alatti rendszert vár, ehelyett egyetlen nagy terembe érkezik. A barlang teljes hossza mindössze 57 méter, vízszintes kiterjedése 46 méter.
5. Egy földtani törésvonal hozta létre
A hatalmas háromszög alakú bejárat nem véletlen forma: egy ősi földtani törés mentén alakult ki a triász kori mészkőben, több millió év alatt.
Aktuális látogatási információk (2026)
A barlang jelenleg szabadon látogatható.
Belépődíj nincs.
A megközelítés a Szalajka-völgyből körülbelül 30–40 perces gyaloglással lehetséges.
A szerpentinút meredek, ezért túracipő ajánlott.
A hely fokozottan védett régészeti terület, ezért tilos bármilyen követ, csontot vagy egyéb tárgyat elvinni a helyszínről.
Miért érdemes felmenni?
Az Istállós-kői-barlang különleges élménye nem a látványos cseppkövekben rejlik, hanem abban a gondolatban, hogy ugyanazon a helyen állhatunk, ahol több tízezer évvel ezelőtt a jégkorszak emberei tüzet raktak, vadászzsákmányukat feldolgozták, és talán először figyelték ugyanazt a Bükk fölé emelkedő csillagos eget, amelyet ma mi látunk.
Források
Szilvásvárad hivatalos turisztikai oldala – Istállós-kői-barlang
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Istállós-kői-barlang ismertető
Szilvásvárad környéke – túraleírás és megközelítés
Legutóbbi hozzászólások